Ők kaptak idén Nobel-díjat

on

Október 3-a és 13-a között jelentették be a tudományos világ talán legjobban várt eseményének, a Nobel-díjnak az eredményeit. Lássuk kik 2016 legnagyobb koponyái:

Fizikai Nobel-díj:

David Thouless, Duncan Haldane és Michael Kosterlitz kapta a fizikai Nobel-díjat az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért.

fizika

A Washingtoni, a Princeton és a Brown Egyetem munkatársai az anyag szokatlan állapotainak tanulmányozásával: a topológiai fázisátalakulással és az anyag topológiai fázisaival kapcsolatos felfedezéseiért érdemelte ki az elismerést.

A kitüntetettek az indoklás szerint kaput nyitottak egy ismeretlen világra, amelyben az anyag szokatlan állapotokat tud ölteni. Fejlett matematikai módszereket alkalmazva tanulmányozták ezeket az állapotokat, például a szupravezető és a szuperfolyékony fázisokat vagy a mágneses vékonyréteget. Úttörő munkájuknak köszönhetően kereshetővé váltak az anyag új, egzotikus állapotai.

A topológiai fogalmak fizikában való alkalmazása döntő jelentőségű volt felfedezéseikben az indoklás szerint. A topológia a matematikában az a részterület, amely az alakzatok folytonos deformációk közben is megmaradó, azaz invariáns tulajdonságaival foglalkozik. A topológiát eszközként használva a három tudós ámulatba ejtette a szakembereket.

Michael Kosterlitz és David Thouless az 1970-es évek elején megdöntötte az akkor kurrens elméletet, miszerint a vékonyrétegekben – az anyag kis vastagságú tartományaiban – nem fordulhat elő szupravezetés vagy szuperfolyékonyság. Bizonyították, hogy a szupravezetés alacsony hőmérsékleten megvalósulhat, és megmagyarázták a fázisátalakulás gépezetét, amely révén magasabb hőmérsékleten megszűnik a szupravezetés.

Az 1980-as években Thouless kimutatta, hogy egy korábbi, nagyon vékony elektromos vezető rétegekkel végzett kísérletben mért változások topológiaiak voltak. Ezzel nagyjából egy időben Duncan Haldane felfedezte, hogy a topológiai fogalmak miként használhatók a bizonyos anyagokban lévő parányi mágnesláncok tulajdonságainak megértéséhez.

Ma már ismert, hogy sok topológiai fázis létezik, nemcsak a vékonyrétegekben és a szálakban, hanem hagyományos háromdimenziós anyagokban is. Ez a felfedezés az elmúlt évtizedben lendületet adott a kondenzált anyagok fizikájának, nem utolsó sorban azon remények miatt, hogy a topológiai anyagokat használni tudják az újgenerációs elektronikához és szupervezetőkhöz vagy a jövő kvantumszámítógépeihez.

A kitüntetettek összességében az anyag viselkedésének teljesen váratlan szabályszerűségeit fedezték fel, ami kikövezte az utat az újfajta tulajdonsággal bíró, új anyagok megalkotása előtt. Ez sok jövőbeni technológiához lehet fontos.

A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (257 millió forintos összeggel) gazdagodnak, ennek felét a 82 éves Thouless kapja, a másik felén 65 éves Haldane és az 1942-es születésű Kosterlitz osztozik. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Irodalmi Nobel-díj:

Bob Dylan veheti át decemberben az irodalmi Nobel-díjat.

irodalmi

A 75 éves amerikai énekes, dalszerző, zenész és költő nem számított nagy esélyesnek, ő az első amerikai díjazott 1993 óta, amikor Toni Morrison vehette át az irodalmi Nobel-díjat. Dylan a 13. amerikai (más összesítések szerint 11., attól függ, hogy a születési helyet vagy az állampolgárságot nézzük), aki irodalmi Nobelt kapott, olyan nevekhez csatlakozott, mint William Faulkner, Ernest Hemingway vagy John Steinbeck.

A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint azért kapta a díjat, mert “az amerikai dal hagyományaiból megteremtette a költői önkifejezés új formáit”.

Kémiai Nobel-díj:

A molekuláris gépek kutatásáért három tudós, a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

kemia

A kutatók a világ legkisebb gépezetei, a molekuláris gépek tervezéséért és előállításáért részesülnek az elismerésben – fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.

A 71 éves Sauvage a Strasbourgi, a 74 éves Stoddart a Northwestern, a 65 éves Feringa a pedig a Groningeni Egyetem munkatársa.

A kitüntetettek 8 millió svéd koronával gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Tavaly megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat Tomas Lindahl, Paul Modrich és Aziz Sancar a DNS-javításhoz kapcsolódó kutatásokért.

Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj:

Idén Oszumi Josinori japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

orvosi

Oszumi Josinori 1945-ben született Fukuokában, Japánban. A tokiói műszaki egyetem molekuláris sejtbiológusa az autofágia kutatásával érdemelte ki az elismerést.

A lizoszóma a citoplazmában elhelyezkedő eukarióta sejtszervecske, két legismertebb feladata a heterofágia, valamint az autofágia. Heterofágiáról akkor beszélnek, ha például valamilyen kórokozó kerül a sejtbe, azt bekebelezi az úgynevezett primer lizoszóma, kialakul a szekunder lizoszóma, majd a lizoszomális hidrolázok lebontják az idegen ágenst. Autofágiánál a lizoszóma a sejt feleslegessé vált szervecskéit kebelezi be és elvégzi enzimatikus lebontásukat.

Oszumi Josinori fedezte fel és írta le az autofágia folyamatát, ami a sejtalkotók lebontásának és újrahasznosításának alapvető folyamata, „önevésként” is emlegetik.

Az autofágiát megalapozó elméletet a 60-as években már megfogalmazták a kutatók, akik megfigyelték, hogy a sejtek képesek lebontani saját alkotórészeiket.

Oszumi Josinori és munkatársai írták le viszont ennek az élettani jelentőségét. Sütőélesztő segítségével azonosították az autofágiáért felelős alapvető géneket, valamint bizonyították, hogy az emberi sejtekben is hasonlóan folyamatok mennek végbe.

Oszumi Josinori felfedezése paradigmaváltást jelentett a természetes sejtpusztulás folyamatának, a sejtek újrahasznosulásának megértésében. Az autófágiáért felelős génekben fellépő hibák betegségeket okozhatnak, valamint az autofágia folyamata nagyon fontos bizonyos súlyos betegségek, így a rák vagy a neurológiai problémák gyógyításánál.

Közgazdasági Nobel-emlékdíj:

Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat az amerikai-brit Olivert Hart és a finn Bengt Holmström kapta meg a szerződéselmélet területén folytatott kutatásaiért.

bengt-kozgaz

Nobel-békedíj:

A norvégiai bizottság bejelentette, hogy a 2016-os Nobel-békedíjat Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapja, amiért keményen dolgozott, hogy békét hozzon az 52 évnyi polgárháború után országának. Annak ellenére is neki adták a díjat, hogy vasárnap a szavazók szűken elutasították a szélsőbaloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) lázadócsoporttal kötött békeegyezményét.

bekedij

Több mint 220 ezer halott, hétmilliónál is több otthonát elhagyni kényszerülő ember, rengeteg emberrablás és véget nem érő harcok – erről szólt a FARC és a kolumbiai kormány között dúló, 52 éve tartó polgárháború.

2010-ben Santos azzal az ígérettel kampányolt és nyert, hogy véget vet a háborúnak. A 2000-es években indított offenzívában a FARC jelentősen meggyengült, így ezen a ponton már mindkét félnek érdekében állt legalábbis tárgyalni valamiféle megegyezésről, ami ezúttal hosszabb távú megoldással kecsegtetett, mint a korábbi hasonló próbálkozások. Santos és a FARC vezetői négy évnyi tárgyalások után megegyeztek, és aláírtak egy békeegyezményt, ezt azonban október 4-én népszavazásnak kellett volna szentesítenie. Ezen szűken a nemek győztek, elutasítva így a kormány és a gerillák közötti megállapodást.

Ennek ellenére mindkét fél bejelentette, hogy folytatódnak a béketárgyalások, és egyelőre október 31-ig meghosszabbították a tűzszünetet. A békedíjat odaítélő bizottság az indoklásban külön kiemelte, hogy arra biztatják Santost és a FARC-ot vezető Timochenkót, hogy tartsák tiszteletben a tűzszünetet, és vegyenek részt konstruktívan a folytatódó béketárgyalásokon.

Ha nem szeretnél lemaradni pszichológiai, tudományos és üzleti előadásainkról kövess minket Facebook oldalunkon!

Forrás

Olvass további érdekes híreket nálunk