Megépül a világ első úszó városa az óceán közepén

on

Január elején együttműködési megállapodást írt alá Francia Polinézia kormánya és a kaliforniai Seasteading Institute az első úszó város megépítésére. A létesítmény Tahiti szigete mellett lesz.

Az úszó városok koncepciója évtizedek óta keringő utópia, erős libertáriánus beütéssel, és ennek a megállapodásnak köszönhetően most egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy megvalósulhasson.

Az óceán megszabadít a nemzetállamoktól

A nyílt óceánokra épített városok koncepciói évek óta léteznek, keringenek, finomodnak: félig alámerülő rendszerekről, uszályokról és egyéb lebegő infrastruktúrákról szoktak álmodozni a tervezők, néhányan már konkrét terveket is közzétettek honlapjaikon. De a tervezés központi eleme mindig a társadalmi vízió: az óceánon lebegő városokat amolyan Szingapúr- vagy Hong Kong-szerű szuverén városállamoknak képzelték el, amelyek a hagyományos nemzetállamoktól függetlenül működhetnének. Talán ezért is lett népszerű néhány úszóváros-elképzelés.

 

A Seasteding intézet megálmodója Patri Friedman, Milton Friedman unokája, a kezdeti fő támogatók között pedig ott volt Peter Thiel techmilliárdos, a Trump-kampány lelkes támogatója, az egyik legismertebb libertariánus befektető is. 2008-ban hozták létre az intézetet, és egy 2009-es esszéjében Thiel arról írt, hogy az úszó város lehetőséget teremtene, hogy a politika minden formájától megszabaduljanak.

Thiel azóta már eltávolodott az intézet munkájától, de az erős ideológiai körítés megmaradt, annak ellenére is, hogy a Seasteading Institute vezetői szerint az úszó városok első formálódó megvalósulása közel sem lesz ennyire radikális.

A vezérigazgató, Randolph Hencken szerint az első megvalósuló úszó város közel lesz Francia Polinézia partjaihoz, nem a nyílt tengerre fognak építkezni. Bár ez technológiailag már lehetséges lenne, de borzasztó nagy költségekkel járna. A most kötött megállapodás azt a kérdést is nyitva hagyta, hogy a Francia Polinézia felségvízén épülő mesterséges sziget pontosan milyen szabadságjogokkal bír majd, mennyire kell alkalmazkodniuk a helyi törvényekhez.

Hencken ugyanakkor bízik benne, hogy a helyi hatóságok gyakorlatilag teljes önkormányzati jogot adnak az úszó városnak, és egy különleges státuszú gazdasági zónát hozhatnak létre.

A tervezőknek időközben azt is be kellett látniuk, hogy hiába volt akkora a kezdeti libertárius lelkesedés, lehet, hogy mégsem lesznek elegen, akik hajlandók lennének kiköltözni a semmi,a  nyílt víz közepére, távolra minden más civilizációtól. Ekkor jött a módosított terv, hogy tengerparti fogadóországokkal állapodnak meg. Ez persze azt is jelenti, hogy lemondanak a teljes önkormányzás igényéről. Míg a nyílt vizeken maximum csak az ENSZ Tengerjogi Egyezményére kellett volna tekintettel lenniük, most az annyira utált kormányokkal kell megegyezniük.

És ugyan a megállapodást nagyon lelkesen szemléli a kaliforniai start-up közeg libertáriánus szárnya, a helyiek közül nem mindenki osztozik ebben a lelkesedésben. Sokan aggódnak a környezet állapotáért, és amiatt is sokan aggódnak, hogy a helyi közösségek életét hogyan dúlja majd föl egy rakás szomszédba költöző gazdag, fiatal techvállalkozó.

A mostani együttműködési megállapodásban két kötelezettséget kellett vállalnia a kaliforniai intézetnek. Egyrészt a projektnek bizonyítania kell, hogy előnyös a helyi gazdaság számára, másrészt pedig nem károsíthatják a környezetet. Ha ezekkel kapcsolatban megfelelő garanciát tudnak letenni a helyi kormány elé, akkor kezdik majd el közösen kidolgozni a kormányzási kereteket.

Erre kell majd rábólintania a francia-polinéziai kormánynak és az egész tárgyalássorozat végén valószínűleg a francia kormánynak is. Nem véletlenül jegyezte meg a BBC elemzése a megállapodás megkötése után, hogy hiába a szabadelvű álmok, elég ironikus, hogy az első gyakorlati lépésekhez Európa leginkább intervencionista államával kell majd megegyezniük.

A tervek szerint az építkezés már 2019-ben elindulhat, de egyelőre rengeteg a kérdés. Még azt sem döntötték el, hogy az elmúlt évtizedben felhalmozott rengeteg építészeti terv közül végül melyiket valósítsák meg.

Ugyanennyire nyitott kérdés az is, hogy pontosan milyen társadalmi berendezkedést szeretnének az úszó városban, hogy hogyan működének a közszolgáltatások, hogy ezeket milyen forrásokból fedeznék. Hencken elmondása szerint elsősorban egy olyan teret szeretnének létrehozni, ami mindenféle kísérletezésre lehetőséget teremtene.

Ugyanígy kérdés az úszó város ellátása is: a leírások szerint cél ugyan az önfenntartásra törekvés, de látják a korlátokat, élelmiszert például valószínűleg majd a szárazföldi területekről kell importálniuk.

Ha nem akarsz lemaradni pszichológiai, tudományos és üzleti előadásainkról kövess minket Facebook oldalunkon!

Be Smart Klub… és kitárul a világ!

Forrás

Olvass további érdekes híreket nálunk