8 hétköznapi rossz szokás, amiről le kell szoknunk a siker érdekében

on

A céljaink eléréséhez néha abba kell hagyni dolgokat. Mutatunk pár ilyet.

A rossz szokások igazán alattomosak. Az ember csak egy picit nem figyel, és máris beférkőztek a hétköznapokba, átveszik az irányítást, megeszik a kreativitást, lenyakazzák a produktivitást, a motivációra követ kötnek és belökik egy feneketlen tóba. A Forbes.com összegyűjtött nyolcat, ön hány szokást tett a magáévá?

Telefon/tablet az ágyban

A rövidhullámú kék fénnyel az emberi szervezet leginkább a reggeli órákban találkozott – legalábbis a 21. századig, amikor megjelentek az okostelefonok és tabletek. Ez azt jelenti, hogy a szervezetünk ahhoz van hozzászokva, hogy a kék fény hatására fokozza az éberségünket – új nap virradt, ki lehet menni a szabadba megcsinálni a szántást-vetést, levadászni pár mamutot, vagy összekaszabolni a szomszéd király hadseregét. Nem pedig azt, hogy menjünk aludni. Tanulság: Lefekvés előtt már ne nézegessük a képernyőt, így ugyanis nehezebben fogunk tudni elaludni. Olvassunk egy kicsit, hallgassunk zenét, engedjük, hogy a melationin elöntse a szervezetünket, mint tavaszi Duna a budai alsó rakpartot.

Felelőtlen internetezés

Ahhoz, hogy egy feladatra fókuszáljunk, kell 15 másodperc, amíg tényleg össze tudjuk szedni a gondolatainkat, és a tennivalóra irányítsuk a figyelmünket. Amint ez megvan, belépünk az úgynevezett flow állapotba, amikor jobban figyelünk, növekszik a produktivitásunk. Kutatások szerint ebben az állapotban ötször olyan hatékonyan dolgozunk, mint egyébként. És itt jön a csavar. Ha elcsábulunk, mert értesítést kapunk arról, hogy az egyik ismerősünk megosztott egy hátraszaltózó macskás videót, és reflexből átkattintunk a közösségi oldalra megnézni, akkor úgy kiesünk a flowból, mint hülyegyerek a ringlispilből, és kezdhetjük elölről a ráhangolódást.

A tökéletesség hajszolása

Az írók egy csomó időt ölnek abba, hogy karakterekről, helyzetekről agyaljanak – akkor is, ha biztosan tudják, hogy ezeket soha sem fogják felhasználni a könyvben. Miért? Mert tisztában vannak vele, hogy az ötletek kiforrásához időre van szükség. Az ember sokszor azért dob el egy ötletet, mert úgy érzi, hogy nem elég jó. Jodi Picoult író mondott erre egy frappáns példát:

“Egy rossz oldalt még át lehet szerkeszteni, hogy jó legyen – egy üreset viszont nem.”

Meeting

A hasznos munkával töltött percek a meetingre járnak meghalni. Az ultraproduktív emberek félnek tőle, mint a tűztől, mert tudják, hogy egy ilyet el lehet húzni végtelenül sokáig, aminek semmi értelme. Ha meetinget kell tartaniuk, akkor szigorú menetrendet gyártanak hozzá, és tartják is az ütemet, hogy minél hamarabb vége legyen, és mindenki foglalkozhasson a saját dolgával. (Korábban két magyar szervezetfejlesztőt kért fel a Forbes.hu arra, hogy mondják el, mi kell a hatékony meetinghez, itt az ő 12+1 pontjuk, hogyan kell jó és produktív megbeszélést tartani.)

Reflexből válaszolni egy mailre

A produktív emberek nem engedik, hogy az e-mailek megzavarják őket a munkában. Előre meghatározott időpntokban nézik végig a beérkező leveliket, sőt, sokan már priorizáló funkciókat is beállítanak, hogy csak arról kapjanak értesítést, ami tényleg fontos – kiemelkedő ügyfél, főnök, satöbbi. Vannak, akik automatikus üzenetet állítanak be, amik tájékoztatják a feladót arról, hogy a címzett mikor fog leghamarabb ránézni a fiókjára. Telefonunk azt is beállíthatjuk, hogy mikor szinkronizálja a leveleket.

Szundi

Valószínűleg mindenki ébredt már szinte hajszálpontosan fél perccel azelőtt, hogy az ébresztője csörögni kezdett volna. Ez nem véletlen, az agy megszokta, hogy ekkor indul a nap. Ilyenkor nem sokként éri az ébredés, hanem már előtte fokozza az éberséget, (mert tudja, hogy el kell juttatnia a gazdatestet a kávéfőzőig). És itt van a legnagyobb buktató. Ha engedünk a reggelenként a takaró alatt sokszoros erővel ható gravitációnak, ha megnyomjuk a szundit és “csakmégötpercre” elengedjük a gyeplőt, akkor az agy hiába dolgozott az ébredés előtt.

Az extra pihenő után még sokáig csak kóvályogni fogunk, mert sokkal mélyebbről kell majd összeszednünk magunkat, és a kávé sem fog segíteni.

Multitasking

A Stanford Egyetem kutatása szerint, ha egyszerre több dologgal foglalkozunk, akkor azzal a saját teljesítményünket rontjuk. A kísérlet során az alanyok egy csoportját folyamatosan bombáztak információval több különböző csatornán keresztül – ők aztán nem igazán tudtak megjegyezni semmit ezekből, és nem is tudtak elég figyelmet szentelni semmire. Azok viszont, akik egyszerre csak egy dologgal foglalkoztak, sokkal gyorsabban végeztek, könnyebben váltottak át másik feladatra, amint elkészültek.

Kerülgetni a nehéz feladatot

Akár tetszik, akár nem, egy teljes napon keresztül nem lehet brillírozni. Minden feladat, amivel dolgozunk, fárasztja az agyat, és a nap végére már csak a töredéke marad meg a figyelmünknek – ha a nehéz feladatokat egész nap görgettük magunk előtt, akkor igazából egy nagy önszívatásnak ágyaztunk meg.

Ha nem akarsz lemaradni pszichológiai, tudományos és üzleti előadásainkról kövess minket Facebook oldalunkon!

Be Smart Klub… és kitárul a világ!

Forrás

Olvass további érdekes híreket nálunk