Megérett a társadalom a pusztulásra?

on

Fura állatkísérletbe kezdett 1972-ben John Calhoun állatviselkedés-kutató. Megépített egy egérparadicsomot. Gyönyörű, és kényelmes miniatűr épületekkel és végtelen mennyiségű élelemmel, az állatok számára bőven elegendő térrel, egyszóval mindennel, amire rágcsáló csak vágyhat. Két év sem kellett hozzá, és az egerek előidézték saját végzetüket: mind egy szálig elpusztultak. Egy friss kutatás szerint, sorsuk számos ponton kapcsolódik az emberiségéhez – írja az io9.

A Universe 25 névre keresztelt modell települést rágcsáló-utópiának tervezték. Úgy tűnik, az volt vele az egyetlen baj, hogy ennek az utópiának nem volt egy jó szándékú Istene, aki beavatkozott volna a lakó sorsába.

A „főterekre” osztott városkát szintekre tagolták, ahonnan rámpákon lehetett megközelíteni a tágas „lakásokként” funkcionáló odúkat. Az idilli környezetbe nyolc egeret: négy hímet és négy nőstényt engedtek szabadon, akik aztán adott időközönként bőséges élelmet találtak maguknak a „főtereken”.

Az egér-utópia (Fotó: Yoichi R Okamoto)

Az 560. napra a népesség elérte a 2200-at. Ez volt a populáció csúcsa, innen aztán olyan hanyatlás következett, aminek a végére egyetlen példány sem maradt életben. A legnépesebb időszakban a legtöbb egér élete minden percét úgy töltötte, hogy közben több száz másik volt körülötte. Összegyűltek a főtereken etetésre várva, és bár mindegyiknek jutott volna elegendő étel, időnként megtámadták egymást. Nagyon kevés nőstény hordta ki a vemhességeit, és még azok is, amelyek igen, mintha megfeledkeztek volna a kicsinyeikről. Például az alom felét biztonságba helyezték, a másik felét pedig a sorsára hagyták. Néha spontán eldobták, vagy elhagyták a kölykeiket.

Voltak azonban egyedek, akiknek a zsúfoltság ellenére is sokkal több hely jutott annál, amennyire a kényelmes élethez szükségük lett volna. Calhoun a „gyönyörűek” néven emlegette a csoportot. A főként nőstényekből álló, kivételezett réteg tagjai a tömegtől elhatárolt „lakásokban” éltek, erősebb hímek őrizték őket, így nem volt semmi más dolguk, csak enni, és aludni.

Amikor az egérparadicsom hanyatlani kezdett, a gyönyörűeket megkímélték a harcok, viszont teljesen elveszítették a kapcsolatot a társas viselkedés normáival. Ezért egy idő után már párzani sem voltak hajlandók, és a kicsinyeikkel sem foglalkoztak.

Az eredeti kutatás idején, 1970-es évek elején a paradicsom-modell eredményei igencsak aktuálisak voltak. Ekkor kezdett felcseperedni a „baby boom” generáció (a második világháború után születettek), és az egyre zsúfoltabb nagyvárosokban zavargások törtek ki. Sokan a túlnépesedett emberi nagyvárosok disztópiáját látták bele a Universe 25 történetébe. Gyorsan levonták a konklúziót: ha az éhség nem öl meg mindenkit, az emberek majd megölik egymást. A legjobb megoldásnak a vidékre vagy külvárosba költözés tűnt.

A kísérletből levont következtetések még napjainkban is fenyegetőek, ám a félelem tárgya megváltozott. Egy friss tanulmány kimutatta, hogy a Universe 25 nem volt túlnépesedett. A folyosók végén lévő „lakásokat”, mivel csak egy bejáratuk volt, nagyon könnyű volt védeni, amit az agresszívabb hímek meg is tettek, ezáltal csökkenthették a lakásban lévő egyedek számát – és persze elkülönítették a gyönyörűeket a társadalom többi tagjától. Nem népesség volt túl nagy, hanem a tér és az élelem egyenlő eloszlásával voltak problémák. A kérdés ma is adott: vajon mennyire vetíthető ki az emberiségre az egértársadalom sorsa.  Osztozhat-e a Föld a Universe 25 sorsában?

Egy friss felmérés szerint az emberiség leggazdagabb egy százalékának hamarosan többet fog érni a vagyona, mint a maradék kilencvenkilenc százaléknak összesen. Januárban még „csak” Föld vagyonának negyvennyolc százaléka volt a maroknyi szupergazdag kezében – írta a BBC.

 

Ha nem akarsz lemaradni pszichológiai, tudományos és üzleti előadásainkról kövess minket Facebook oldalunkon!

Be Smart Klub… és kitárul a világ!

Forrás

Olvass további érdekes híreket nálunk