10+1 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a húsvéti ünnepről

1. Mitől függ, hogy milyen dátumra esik a húsvéti ünnep?

Az ünnep kiszámításának módját Kr. u. 325-ben, az első niceai zsinaton határozták meg, miszerint: “Húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.” Ezek alapján a pontos dátuma évente más és más napra esik, valamikor március 22. és április 25. között.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora (1494-1498) A falra festett szekkó Milánóban, a Santa Maria delle Grazie-templomban található. / Kép forrása: wikipedia

2. Mit jelent a tojás szimbóluma húsvétkor?

A húsvét jelenleg Európában leginkább a keresztény hagyományokhoz kapcsolódó ünnepünk, de az évnek ebben a szakaszában a tavasz és ezzel együtt a természet újjászületésének ünneplése ennél még ősibb korokra mutat vissza. A tojást, mint szimbólumot szinte az egész világon megtaláljuk az élet, az újjászületés és a termékenység megtestesítőjeként. A tojások festése és díszítése valamikor pogány szokás volt, Kr. u. 200 körül kapcsolták össze a rómaiak a keresztény hagyományokkal.

A díszített tojások sokszor már művészi munkának is tekinthetőek, annyira szépek és magával ragadóak. Sokféle régi technika létezik: viaszolás, karcolás, csipkézés, berzselés, patkolás. / Fotó: videkielet.hu, Schauermann Tamás
Pirostojást író asszony, Hugyag, Nógrád megye, 1937. A régi időkben a leggyakoribb a piros tojás volt, mely színnek védelmi erőt is tulajdonítottak. / Kép forrása: keptelenseg.hu

3. Miért húsvéti nyuszi, ki volt Ostra és hogyan kapcsolódik mindehhez?

A húsvéti nyúl tipikusan nyugat- és közép európai hagyomány, és a tojás mellett szintén termékenységi szimbólumnak számít, mivel a nyúl rendkívül szapora és sok utódot nevel.

A kereszténység előtti időkben Ostrát, a tavasz, az újjászületés, a termékenység és a megújulás istennőjét ünnepelték a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. (Ostra nevéből ered a német Oster  és az angol Easter elnevezés is, mindkettő jelentése húsvét.) A történet szerint Ostrának volt egy különleges madara, mely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat nyúllá változtatta a gyerekek szórakoztatására.

Húsvéti nyuszi 1940-ből. A nyúl és a húsvét összekapcsolásának miértjére sokféle elmélet létezik, az európai kultúrában a XII.-XIII. századi Németországból eredeztethető, az első húsvéti nyuszis történet 1680-ban jelent meg. / Fotó forrása: keptelenseg.hu

4. Mióta küldünk képeslapot szeretteinknek húsvétkor?

A húsvéti képeslapok Európában az 1890-es évek végétől terjedtek el, és a történet szerint először Angliában postázták azt a képeslapot, amelyen a húsvéti üdvözlet mellett egy nyúl rajza is ott díszelgett. A húsvéti képeslapok kedvelt szimbólumai a nyúl, csirkék, tojás, kereszt, bárány, tavaszi tájak, gyermekek voltak számtalan variációban és különböző szituációkban megrajzolva.

Húsvéti képeslapok különböző stílusokban, ki-ki megtalálja a kedvére valót! / Képek: sokszinuvidek.24.hu

5. Mi az a kiszebábu és miért végezte a folyóban?

A téltemetésnek ezt a régi ünnepét már nagyon kevés helyen ismerik, pedig igazán látványos szokásaink közé tartozott. A kiszebábut (más nevén kisze, kiszi, kiszőce, kiszice, kice, kicice, kicevice, banya, villő ) a falubeli lányok Virágvasárnapon (húsvétvasárnap előtti vasárnapon) szalmából készítették, és menyecskeruhába öltöztették. Ezek után nagy zajkeltés (sípok, dobok, dudák) és különböző rigmusok kántálása közepette végigvonultak a bábuval a falu utcáin, egészen a folyóig, ahol a bábut levetkőztették és a szalmát a vízbe dobálták. (Ahol nem volt a közelben folyó, ott a szalmát elégették.)

A kiszehajtás célja a magyarázatok szerint, egyrészt a lányok férjhez menetelével kapcsolatos, továbbá hogy a bábuval együtt kivigyék a faluból a dögöt, a betegséget. / Fénykép: nemzetikonyvesblog.hu
Készül a kiszebábu
“Kicevice, villő! / Maj’ kiviszük kicevicét, villő! / Maj’ behozuk a ződ ágat, villő! / A lányokrë jó szerencsét, villő!”
/ Fotó: felvidek.ma

6. “A harangok Rómába mennek.” Mit jelent ez a mondás?

A XV.-XVI. században alakult ki az a szokás a keresztény hagyományban, hogy Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok az esti misén, és legközelebb csak Nagyszombaton szólalnak meg. A csend a Jézus iránti gyászt szimbolizálja, egyben teret ad a befelé fordulásra, és a húsvétra való lelki felkészülésre is. Az elnémult harangokat a régi időkben a fiúk kereplővel helyettesítették.

A harangok hallgatása alatt a falubeli gyerekek kereplőkkel jelezték az idő múlását, az ünnepi szertartások kezdetét a harangozó irányításával. / Fotó forrása: ldm.hu

7. Milyen tilalmak léptek életbe húsvétkor?

A Krisztus kereszthalálára emlékező Nagypéntek a nagyböjt ideje, amikor legfeljebb egyszer étkeztek, akkor is csak valami “böjtöset”. Ezen a napon nem volt szabad udvarolni sem, és más babonákkal is riasztgatták a népet: egyes vidékeken úgy tartották, hogy a nagypénteken kimosott ruha viselőjébe belecsap a villám, annak a gazdasszonynak pedig, aki nagypénteken kenyeret süt, a kenyere kővé válik.

Húsvétvasárnap a sepregetés mellett számos munka elvégzése tilalom alá esett, így nem lehetett főzni, varrni, az állatokat nem hajtották ki, és nem is fogták be őket.

A hagyományos böjti ételek egyszerű alapanyagokból készülnek, nem tartalmaznak húst, és nem terhelik meg a gyomrot. Ilyen pl. a Zöldséges árpakásaleves, Lekváros köleskása, Olajos törött paszúr (szárazbabból) / Fénykép: magyarkurir.hu

8. Mely ételeket vitték a hagyomány szerint húsvétvasárnap ételszentelésre?

Ez a szokás igen régi, már a VII. századtól nyomon követhető. A böjt utáni első nap reggelén, azaz húsvétvasárnap kosarakban vitték az immáron már nem böjtös ételeket szentelésre: sonkát, kalácsot, tojást, bort, egyes helyeken kolbászt, tormát, túrót, hagymát és még sót is. Ezeknek a megszentelt ételeknek aztán mágikus erőt is tulajdonítottak a népi hagyományok: pl. a szentelt sonka csontját az eresz alá tűzték védekezésül, vagy a gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen; a kalács morzsáiból, pedig úgy vélték, hogy apró fehér virágok fejlődnek ki.

Szentelésre váró kosarak tele minden földi jóval. A kosarakba sokszor gyertyát is tesznek, melynek később szintén különleges jelentőséget tulajdonítanak / Kép forrása: keptelenseg.hu
Az ételszentelés a mai napig gondosan őrzött hagyomány sok keresztény faluban / Fotó: alterirsa.hu

9. Miért locsolkodunk húsvéthétfőn?

A húsvéthétfőt elődeink “vízbevető”, “vízbehányó” hétfőként is emlegették, szimbolikája a megtisztuláson túl a megújulást is jelenti, hogy a lányok “ne hervadjanak el”, szépek és egészségesek legyenek az elkövetkező évben is. Nem utolsósorban pedig a locsolkodás remek alkalomnak bizonyult, hogy a legények a kiszemelt lánnyal tudassák tetszésüket és meglocsolják őket egy nagy adag vízzel. A lányok a hímes tojások kiosztása mellett viszonzásul virágot tűztek választottjuk ruhájára, így amelyik legény a nap végére a legtöbb virágot szerezte, igencsak népszerűségnek örvendett.

Húsvéti locsolkodás minden mennyiségben / Fényképek forrása: keptelenseg.hu

10. Mi az a siba, és mire használták?

Néhány vidéken a hétfői locsolkodás mellett a lányokat fűzfavesszőből font ostorral meg is vesszőzték. Egy percig se aggódjanak, ez pusztán jóakaratból történt, hogy messze kerülje őket mindenféle betegség. “Keléses ne légy, bolhásos ne légy, esztendőre frissebb légy!” – mondogatták a legények, miközben a sibának nevezett, négyszögűre font korbáccsal csapkodták a lányokat.

A húsvét hétfői “sibálást”, s ezzel a betegségek elűzését a lányok a sibára kötött szalaggal, és leginkább borral vagy piros tojással hálálták meg. / Fotó: feol.hu
“Sibálás – Suprikálás”, avagy hogyan űzzük messzire a betegségeket húsvét hétfőn, illetve hogyan csapkodjunk lányokat úgy, hogy még jutalmat is kapunk érte / Tinnye, Pest megye 1963; Fotó: keptelenseg.hu

10 + 1. Hol láthatunk manapság igazi, húsvéti vödrös locsolkodást?

Az ország északi részében, Hollókőn évente megrendezik a Húsvéti Fesztivált, ahol húsvét hétfőn visszacsöppenhetünk egy nap erejéig a régi idők igazi locsolkodós hangulatába. Népviseletbe öltözött lányok és férfiak a gyönyörű, hagyományos parasztházak között, vödrök és víz, víz, víz minden mennyiségben!

Húsvéti locsolkodás Hollókőn, egy biztos: itt aztán ruha nem marad szárazon! / Fotó: www.holloko.hu

Olvass további érdekes híreket nálunk