Még mindig neurológiai rejtély a déjà vu

on

A déjà vu jelenség a mai napig új és új kihívások elé állítja a memóriakutatókat – valójában még arról sem sikerült megegyezni, hogyan működik tulajdonképpen, és hogy mi az, amitől felerősödik. Néhány friss kutatás keresi a választ arra, hogy miért érezzük úgy, hogy valami már megtörtént velünk.

A déjà vu valószínűleg mindannyiunknak ismerős – elmegyünk egy étterem előtt, és a látvány, az evőeszközök hangja, az étel illata valahogy azt az érzetet kelti bennünk, hogy mindez már egyszer megtörtént velünk. Sőt sokszor úgy is érezzük, hogy előre látjuk, mi lesz a következő történés.

A déjà vut sokáig a természetfelettivel azonosították, és még ma sem ismerjük teljesen, hogyan működik

Hosszú ideig úgy gondolták, hogy a déjà vu valami paranormális jelenséghez vagy egy előző életben átélt élményhez köthető, valójában azonban csak a memóriánk játszik trükköket velünk. Kutatók szerint ez egyszerű memóriatorzulás, és valójában onnan ered, hogy valami nagyon ismerős szcenárióhoz hasonlít az átélt helyzet.

Memóriatorzulás és visszahívhatatlan emlékek

Rengeteg definíciója létezik a déjà vunek, és afelől is megoszlanak a vélemények, hogy éppen miért jelentkezik: egy álomból visszamaradt emlékfoszlánytól, egy ismerős helyzettől, vagy esetleg attól, hogy jártunk már a déjà vut előidéző helyen, csak nem emlékszünk rá konkrétan. Anne M. Cleary és Alexander B. Claxton, a Colorado Állami Egyetem szaktudósai kutatásuk során abból indultak ki, hogy a déjà vu lényegében egy olyan emlék, amit valahogy rosszul hívunk vissza – tulajdonképpenegy memóriatorzulás, olyan szcenárió, amihez nagyon hasonló korábban már megtörtént velünk.Korábbi kutatások már kimutatták, hogy déjà vu leggyakrabban helyszínekhez köthetően jelentkezik, így a két kutató is efelé tapogatózott.

A kutatás során a The Sims 2 nevű játékot használták, amellyel különböző szobákat és helyiségeket rendeztek be – az így kapott helyszíneket “Deja ville”- nek nevezték el. Minden helyiségnek volt egy-egy hasonlóan strukturált, de máshogy berendezett párja, amely a résztvevőkben a déjà vu érzését volt hivatott előhívni. Háló segítségével ugyanúgy komponálták meg a szobapárokat, csak míg az egyik akváriumot ábrázolt, a másik egy hotel recepcióját, az egyik egy sikátort, a másik egy folyosót – a berendezés más, de a séma ugyanolyan maradt.

A déjà vu legtöbbször helyszínekhez kötődik

Új környezetet már ismertként érzékelünk

A kísérleti alanyoknak először az első verziókat kellett megnézniük, majd a kutatók letesztelték, hogy az első szobák párjainál mekkora arányban sikerült déjà vu-t érzékelniük a résztvevőknek – kiderült, hogy egyértelműen magasabb volt az esélye a déjà vunek akkor, ha hasonló arányokkal rendelkező szobát láttak, mint akkor, ha különbözőt, de berendezésében hasonlót. “A déjà vu egyik elősegítője valószínűleg az lehet, hogyaz agyunk egy új környezetet már ismertként érzékel, pedig még soha nem láttuk” – mondta el az ICOM6-on tartott előadásán Anne M. Cleary. A kutatók azt is feltételezik, hogy gyakrabban fordul elő déjà vu akkor, ha az eredeti, újhoz hasonló emlék során az alany nem figyelt oda, valami elvonta a figyelmét, ezért nem képes rendesen visszahívni azt. Nem az emléket sikerül felidézni, csak az emlék érzetét – így születik a déjà vu.

Ugyanez a kutatópáros legfrissebb vizsgálatai során azt figyelte meg, hogy a déjà vu során jelentkező megérzések hogyan formálódnak meg az emberek agyában. Ez általában a déjà vu velejárója: nem csak maga a helyzet az ismerős, hanem azt is tudni véljük, mi fog történni a következőkben, mi lesz a következő lépés.

A déjà vu-t sokszor az a furcsa érzés is kíséri, hogy tudjuk, mi fog történni ezután

A nyelvem hegyén van, de nem emlékszem

Cleary és Claxton ezt a jelenséget ahhoz hasonlította, mint ami akkor jelentkezik, ha egy szó ott van a nyelvünk hegyén, de nem jut eszünkbe (tip of the toungue, azaz TOT). Ez is hasonló memóriatorzulás, mint a déjà vu, egy korábbi emlék nem képes visszahívódni megfelelően, így sokszor csak arra emlékezünk, hogy milyen betűvel kezdődött a felidézni kívánt szó. A déjà vu során megfigyelhető megérzés annak köszönhető, hogy korábbi emlékeinket használjuk ahhoz, hogy elképzeljük a jövőt – így adéjà vu közben is akaratlanul az emlékeinkből hívunk elő lehetséges kimeneteleket.

A kutatás során most olyan videókat mutattak a résztvevőknek, amelyekben az első kutatáshoz hasonlóan nagyjából ugyanúgy strukturált, de máshogy berendezett területeket kellett bejárniuk, majd egy második videópár során eldönteniük, merre menjenek. Ha a megérzések megfelelően működtek volna, a videópárok második részét látva ugyanarra indultak volna el, mint az első alkalommal, de ez nem következett be – így a kutatók kijelentették, hogy nincs semmiféle összefüggés a déjà vu és az ilyen megérzések között.

A szorongás és a déjà vu összefügg

Christine E. Wells, Akira R. O’Connor és Chris J. A. Moulin az ICOM6 memóriakonferencián számoltak be a déjà vu és a szorongás kapcsolatát vizsgáló kutatásukról. Megfigyelték, hogy a szorongással és a disszociatív rendellenességekkel küzdő emberek mérhetően többször éltek át déjà vu-t, mint azok, akik nem számoltak be ilyen problémákról.

A szorongás és a déjà vu erősen összefüggenek egymással

A kutatás során kiderült, hogy a szorongástól szenvedő csoport többször tapasztalt déjà vu-t, mint az egészséges kontrollcsoport – főleg azokban az időszakokban, amikor szorongási roham tört rájuk, és rosszabbul érezték magukat. A szorongás tehát kifejezetten előidézheti a déjà vu-t – ahogyan a konferencián az egyik kutató rámutatott, valószínűleg ebben az is szerepet játszik, hogya depresszióval és szorongással küzdő emberek sokkal többet analizálják a körülöttük zajló történéseket,így több olyan emlékük lehet, ami öntudatlanul, de rosszul hívódik vissza. A déjà vu időtartamában azonban semmiféle különbség nem volt a szorongó és az egészséges csoportok között.

A kutatók most a déjà vu időtartama felé fordulnak majd, és azt vizsgálják, hogy mitől függ, mennyi ideig éljük át ezt a mai napig némileg rejtélyként kezelt memóriatorzulást.

Ha nem akarsz lemaradni pszichológiai, tudományos és üzleti előadásainkról kövess minket Facebook oldalunkon!

Be Smart Klub… és kitárul a világ!

Szerző: Nagy Nikoletta

Olvass további érdekes híreket nálunk