A grönlandi bálna “leénekelte” a hosszúszárnyú bálnát

on

Énekesmadár helyett énekes bálnáról számolt be a BBC, az emlős képességére Grönlandon bukkantak rá. Nem először fordul elő a történelemben, hogy figyelemreméltóvá válik egy bálna ének: korábban a hosszúszárnyú bálna vezette a ranglétrát. Viszont a Jeges-tenger gyöngyszeme – azaz a grönlandi bálna – olyan széles skálán mutatja be mennyiféle hangot képes játszani, hogy ezzel kiemelkedő szerepet nyert a cethalak között.

A Spitzbergák nevű szigetcsoport mellett élő bálnákat már régóta vizsgálják kutatók. Tanulmányozásuk alatt arra az eredményre jutottak, miszerint az itt élő bálnapopuláció 184 féle hangot képes kiadni. A kutatás három egymást követő téli időszakban zajlott, és a nap 24 órájában végezték a méréseket. A kutatás vezetője, Kate Stafford a klasszikus zenéhez hasonlította dalaikat, azok rendezettsége miatt. 20-30 percig is tarthat egy-egy ének, mert ugyan egy dallam hossza 45 másodpercestől a kétpercesig terjed, azt folyamatosan ismétlik” – nyilatkozta. A vezető azt is elárulta, hogy a grönlandi bálnák egyedszáma lecsökkent, az életterüket jellemző zord természeti környezet pedig nem vonzotta a kutatókat, hogy tanulmányozzák őket, ezért őrizték sokáig titokzatosságukat. Nem véletlenül volt népszerűbb a nyugat-arktiszi bálnapopuláció, hiszen róluk lehet a legtöbbet tudni, az alaszkai őslakosoknak köszönhetően.

Míg a hosszúszárnyú bálnák egy teljes évszakon keresztül éneklik ugyanazt, a grönlandi bálnák csak pár óráig, maximum pár napig maradnak ugyanannál a dallamnál. Utóbbiról Stafford és a tanulmány szervezői különböző megállapításokat tettek: Ábécéjük több ezer „betűből” állhat, valamint a hímek valószínűleg nem énekelnek a szaporodási idő alatt. Élettartamuk akár 200 év is lehet, emellett erőben sem szenvednek hiányt: akár egy fél méter vastagságú jégpáncél áttörésére is képesek. Bár keveset tudni róluk, már az XVII. század eleje óta vadásznak rájuk, vastag zsírjuk miatt.

 

A szóban forgó bálnapopuláció méretét nem tudták pontosan feltérképezni, így korábbi forrásból táplálkozva úgy vélik létszámuk minimum 343 lehet. A kutatás viszont nem ért véget, hiszen embereink szeretnének többet tudni arról milyen célból dalol a grönlandi bálna. Stafford szerint ez nem lesz könnyű feladat, viszont már nagy előrehaladás, hogy egy ilyen helyen képesek méréseket végezni a hangokat illetően. A tanulmányt az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) jelentették meg.

Látogass el heti előadásainkra a legérdekesebb pszichológiai, tudományos és üzleti témákról. Következő előadásainkat ide kattintva nézheted meg!

Be Smart Klub és kitárul a világ!

 

Olvass további érdekes híreket nálunk