Hatnak az észérvek az összeesküvés-hívőkre

on

A konvencionalisták és a konspiracionisták álláspontja legalább annyira eltér egymástól, mint egy jobb és egy bal oldali politikai párté. Az előbbi csoportba tartoznak azok, akik bizonyos történelmi események hivatalos, közismert verzióját fogadják el. Az utóbbi megnevezés pedig azokra vonatkozik, akik nem elégednek meg csupán a közhiedelem által ismert verzióval, és nem gondolják ilyen egyszerűnek a dolgokat – hiszen minden mögött van valami, tehát egy összeesküvés. Az összeesküvés-elméletekben, vagyis a konteóban hívőkről azt gondolnánk, meggyőzhetetlenek álláspontjukkal szemben. Legnagyobb megdöbbenésünkre azonban erre sikerült rácáfolni.

Az ésszerű meggyőzésről magyar tudósok készítettek tanulmányt a Frontiers of Psychology nevű tudományos folyóiratban, a kutatásban pedig több mint 800 ember vett részt tesztalanyként. A kutatás egy előadással kezdődött, amely az országunk ellen fellépő zsidóságról szól, akik a összeesküvésük során az EU-n, valamint a bankrendszeren keresztül próbálnak világuralomra törni, hatalmukat pedig elsőként a magyarok felett akarják gyakorolni. Az előadás után kérdőívek kitöltése következett az elmélettel kapcsolatban. Ezt követően véletlenszerűen csoportokba sorolták az embereket, majd újabb előadást kellett végighallgatni. Ezúttal megtagadták az előző elméletet, ezt pedig három különböző módszerrel tették: Egyes csoportoknál próbálkoztak észérvékre támaszkodva, logikusan felépülő magyarázatot adni, míg máshol egyszerűen nevetség tárgyává tenni a konteót a hívőivel együtt, és volt, ahol érzelmi manipulációt alkalmaztak – vagyis bemutatták mennyi veszéllyel jár hinni abban, hogy összeesküvés áldozatai lehetünk. Ez előadások végeztével ismét kérdőív kitöltésre került a sor. Ezekben egyrészt feltérképezték, hogy az emberek mennyire hisznek az összeesküvés-elméletekben, másrészt pedig, hogy melyik módszer a leghatékonyabb a lebeszélésükre.

Azt gondolnánk, a racionális érvek alapjáraton nem hatásosak, hiszen teljesen ellentmondanak az övéikkel – így csak tovább erősödik bennük a gondolat, miszerint igenis itt egy szövetkezés áll a háttérben. Sőt, az emberek, akik ennek az ellenkezőjét állítják szintén az összeesküvés részei. Az vizsgálatok eredménye viszont azt mutatja, a tényszerű magyarázat a leghatásosabb a meggyőzésre. A nevetségessé tétel csak azoknál működött, akik ugyan hajlottak a konteóban való hit felé, de nem álltak rendíthetetlenül mellette. Ugyanis akiket teljes mértékben a hívők közé soroltak, azoknál nem sült el jól, hogy viccet csináltak belőlük – sőt, még jobban vallották nézeteiket. A harmadik megoldás, az érzelmi manipuláció pedig egyáltalán nem bizonyult sikeresnek.

Tehát ha az összeesküvés gondolatában felmerülő logikátlanságokra felhívjuk a figyelmet, a konteó hívei ugyanúgy meggyőzhetőek mint azok, akik nem vallják az ilyesfajta nézeteket. Hiszen mint kiderült, a személyiségjegyeket tekintve nincsenek olyan jegyek, amelyek feltűnően eltérnének a konteóban hívők és nem hívők között. Az öt személyiségjegy: Extrovertált – introvertált, jó természetű – ingerlékeny, felelősségteljes – felelőtlen, érzelmileg kiegyensúlyozott – kiegyensúlyozatlan, intellektuális – ösztönös. Az összeesküvés-elméletek híveinek a következő elveik léteznek: Úgy tartják a látszat csal, semmi nem az, aminek tűnik. Minden történésnek oka van, véletlenek nincsenek. A dolgok összefüggésben állnak egymással. A világ fekete és fehér – tehát köztes dolgok nem léteznek, minden vagy jó, vagy pedig rossz.

A konteósok tehát csak gondolkodásmódban mások, emberileg nem különböztethetőek meg a velük ellentétesen gondolkodóktól – így intelligenciában sem sorolhatóak sem lejjebb sem pedig feljebb, ezért (mint kiderült) ugyanolyan mértékben meggyőzhetőek észérvekkel is.

Olvass további érdekes híreket nálunk