Már ötször majdnem elpusztult az ausztrál Nagy-korallzátony

Az egyre szaporodó természeti katasztrófák mögé, úgy tűnik a Nagy-korallzátony is hamarosan beállhat a sorba. Egyelőre még nincs nagy baj, ez viszont hamar megváltozhat – tekintve, hogy már öt alkalommal majdnem elpusztult.

Ausztráliát sem kerülték el az éghajlati változások, ezt pedig többek a között a Nagy-korallzátony szenvedte el. Persze sok más tényező van még, ami pusztulás közeli állapotba helyezte a területet: üledékképződés, az víz savasodása, az óceán vízminőségének romlása, korallfehéredés, valamint a korallszirtek legnagyobb ellensége, a töviskoronás tengericsillag is közrejátszott.

Az éghajlattal kapcsolatban, a kutatók szerint csak egy-két Celsius-fokkal nőtt az óceán hőmérséklete, nagyjából tízezer év alatt. Előreláthatólag viszont mostanság már elég lesz száz év is a 0,7 fokos hőmérséklet-növekedéshez.

A Nagy-korallzátony nem véletlen Ausztrália egyik leglátogatottabb pontja, hiszen gyönyörűszép és nagyon látványos – nem utolsó sorban pedig meghatározó eleme az ausztrál gazdaságnak. Így nem véletlenül vált az egyik legféltettebb kinccsé is.

K EPA20170410065

A jelenlegi állapotáról tanulmányt is készítettek a helyi kutatók. Mielőtt felvázolták volna a mostani helyzetét, harmincezer évre visszamenőleg kikutatták a zátony történetét, ennek feltérképezéséhez pedig 16 queenslandi helyszínről eredő zátonymagot vizsgáltak meg. Ezek alapján kiderült, hogy a korallzátony jobban tűrte a megrázkódtatásokat, mint ahogy arra számítottak – most már viszont félő, hogy ez a tűrőképesség nem lesz elegendő a jelenlegi időszak átvészeléséhez. De mi történik most, ami miatt ennyire kétséges a Nagy-korallzátony állapota?

A kutatást a The University of Sydney egyik professzora, Jody Webster vezényelte. Munkatársaival az utóbb elmúlt jégkorszak – tehát a nagyjából 20 ezer évvel ezelőtti állapotokat vizsgálták, amikor monumentális kiterjedésű jégtakarók keletkeztek. Ennek a maximumát mérve arra a következtetésre jutottak, hogy 118 méterrel nőtt mostanra a tengerszint. A kutatók 9000 évre visszamenőleg is vizsgálódtak, ekkor jöttek rá, hogy már öt természeti katasztrófát élt túl a terület. Ez annak is köszönhető, hogy a tengerfenék akár évi 0,2-1,5 métert is változik. Választ adva a kérdésre pedig, a szakemberek úgy gondolják, nem kis terhet jelent a zátony számára a tömeges korallfehéredés, a vízminőség romlása, a vízhőmérséklet növekedése, hiszen ez mind a koralltakaró fogyását eredményezi. Nem utolsó sorban pedig jelentős szerep van az emberek által óceánba öntött szemétnek is.

A kormány már bejelentette a támogatását, miszerint 500 millió dollárt szánnak a Nagy-korallzátony helyrehozatalára és további biztonságára – így remélhetőleg még hosszú ideig lehet gyönyörködni az ausztrál látványosságban.

Olvass további érdekes híreket nálunk