Minden, amit az Apollo küldetésről tudni akartál

Az Apollo küldetés 1961 és 1972 között, a NASA egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) emberekkel végrehajtott űrprogramja és az Egyesült Államok legnagyobb befektetése a jövőbe.

Két cél lebegett az USA szeme előtt, amikor a programra „ámen-t” mondott. Az első számú természetesen az volt, hogy eljusson az ember Holdra. A második nem titkolt cél pedig a politikai helyzet visszaállítása.

A hidegháború megnyirbálta az akkori USA politikai presztízsét, amit természetesen helyre kellett állítani, meg kellett erősíteni. Erre pedig a legkiválóbb eszköz, ha ők juttatnak embert először a Holdra.

A programot 1961-ben John F. Kennedy jelentette be hivatalosan, akkor 9 évet adott a tervek megvalósítására. Ám, azokat sikerült idő előtt teljesíteni, mert már 1969. július 20-án landolt az Apollo-11 legénysége a Holdon, ezzel történelmet írva és megalapozva a többi sikeres Holdraszállást.

Na, de vissza az elejére, hisz nem volt ez azért annyira egyszerű.

Apollo küldetés típusok

Az egész Apollo program különböző küldetéstípusokra épült.

  • Az első négy küldetésben, az Apollo programban használt berendezéseket tesztelték.
  • A következőkben CSM próbarepüléseket végeztek, amelyek lényegében a parancsnoki űrhajó emberek nélküli tesztje volt. Ezek az Apollo-4 és 6 küldetések.
  • Az Apollo-5 küldetés LM próbarepülés automatikus üzemmódban, ez a holdkomp emberek nélküli próbája volt.

Ez követték az emberekkel végzett küldetések.

  • Az Apollo-7, amelyben CSM tesztrepülést végeztek, 1968. október 11 és 12 között, Schirra, Eisele, Cunningham űrhajósokkal.
  • Apollo-8 küldetés nagy sebességű visszatérési teszt és a parancsnoki modul hőpajzsának próbája 1969. december 21-27 között. Borman, Lovell, Anders űrhajósokból átt a legénység.
  • 1969. március 3 és 13 között az Apollo-9-el McDivitt, Scott, Schweickart kombinált CSM/LM próbarepülést hajott végre, melynek célja tesztelni a holdkompot és ezzel együtt az egész űrhajórendszert Föld körüli pályán.
  • Az Apollo-10 célja a Hold elérése leszállás nélkül és Hold körüli keringés, amit 1969. május 18 és 26 Cernan, Young és Stafford űrhajósok el is értek.
  • Az Apollo-11-et úgy indítottak útjára, hogy elérje a Holdat és ott a legénység, Armstrong, Aldrin és Collins le is szálljon. 1969. július 16 és 24 között a küldetést teljesítette a legénység.
  • Az Apollo-12,-13,és -14 küldetések is a Holdon való leszállást vették célba, ahol bővített idejű, tudományos célú kutatásokat végeznek a legénységek tagjai. 1969 és 1971 között 3-szor kísérelték meg, 3 különböző legénységgel, akik Conrad, Bean, Gordon és Lovell, Swigert, Haise valamint Shepard, Mitchell, Roosa voltak.
  • 1971 és 1972 között további bővített, tudományos célú leszállást hajottak végre a Holdon, amelyekben már holdjárókat is alkalmaztak. Ezek az Apollo-15 Scott-al, Irwin-nal és Worden-nel, az Apollo-16 Young-gal, Duke-al és Mattingly-al valamint az Apollo-17 Cernan-nal, Schmitt-tel és Evans-sal a fedélzetén hajtották végre a küldetéseket.

Tudtad? Összesen 12 űrhajós „sétált” a Holdon az Apollo program keretében, akik tudományos kutatásokat végeztek, megvizsgálták a hold felületét, Holdi kőzetet gyűjtöttek, hogy visszatérve a Földre megvizsgálják azokat.

Milyen űrhajókat használták az Apollo programban?

Az Apollo három részből álló űrhajó volt:

  1. a parancsnoki modul – CM, amelyben helyet kapott a személyzet szobája és a repülésirányító rész
  2. a meghajtó és az űrhajó-támogató rendszerek szervizmodulja – SM – együttesen az első két modul neve CSM
  3. a holdmodul – LM – ez vitte a legénység két tagját a Hold felszínére vigye, ott támogassa a tevékenységeiket, majd visszaküldje a CSM-hez

Az Apollo űrhajói nagyobbak voltak, mint a Mercury és Gemini programokban használt űrhajók. A parancsnoki modult úgy képzeld el, mint egy autó belsejét, nem volt nagyon tágas, de volt valamennyi helyük az űrhajósoknak mozogni.

Kétféle rakétát használtak az űrhajó célba juttatására.
Az első repülések alkalmával a Saturn I kisebb rakétát használták, ami körülbelül olyan magas volt, mint egy 22 emeletes épület. Ez a rakéta két részből állt, az első rész a felszállásnál a Föld légkörében eléget, a második rész pedig folytatta a repülést, amíg ráállt a Föld körüli pályára.

A többi kilövés alkalmával az erősebb Saturn V rakétát használták. Ez egy három részből álló rakéta volt, ami körülbelül olyan magas volt, mint egy 36 emeletes épület. Végül egy ilyen rakéta juttatta el az űrhajósokat a Holdra.

Ember a Holdon

Az első küldetés, amelyben embereket küldtek a Holdra az az Apollo-8 volt. 1968 karácsonya körül érte el a Holdat a legénység. Azonban nem szálltal le, csak körbekerülték a Holdat és visszatértek a Földre.

Az első Holdra szállás rá fél évre meg is valósult 1969. július 20-án történt az Apollo-11 misszió során. Az Apollo 11 legénysége az azóta híressé vált Neil Armstrong, Michael Collins és Buzz Aldrin voltak.

Armstong és Aldrin a Hold felszínén terepszemlét tartottak, Collins pedig az űrhajóból segítette a küldetést és Hold körüli pályán tartotta az Apollo-11-et.

Hogyan landoltak az űrhajósok a Holdon?

Az Apollo űrhajót a Saturn V rakéta repítette az űrbe.
A Saturn V három nagyon fontos részből állt. Az első kettő a Föld körüli pálya elérését segítette, míg a harmadik az Apollo parancsnoki- és a holdmodulját szó szerint eltolta a Holdig. Amint az űrhajó elérte a Holdat, a rakéták automatikusan leválasztódtak a modulokról.

A holdmodullal két űrhajós szállhatott le a Hold felszínre. A harmadik űrhajósnak a parancsnoki egységben kellett maradnia, hogy az űrhajót a Hold körüli pályán tartsa.

Amikor a két űrhajós befejezte a munkát a felszínen, visszaszálltak a holdmodulba és elindultak az űrhajóhoz. Az űrhajóban mindenki visszakerült a saját helyére és elindultak a Föld felé. A holdmodult hátra hagyták, ami valószínűleg a Holdba zuhant.
A parancsnoki modul a Földre visszaérve az óceánban landolt, ahonnan egy hajó felvette az űrhajósokat és biztonságban a szárazföldre szállította őket.

Miért volt fontos az Apollo program?

Az egész, hihetetlen nemzeti erőfeszítésnek kettős célja volt.
Fő cél természetesen, hogy ember járhasson a Holdon.
De a NASA és USA célja az Apollo projekt által, meghaladta az amerikaiak leszállását a Holdra és a biztonságos visszatérést a Földre.

1961-ben John F. Kennedy bejelentésével egy olyan cél tűzött ki a NASA és az USA elé, amelyben sokan kételkedtek. De szerencsére a legjobb csapattal a háta mögött a NASA teljesíteni tudta a cél, és ezáltal az Egyesült Államok megerősödhetett.

Forrás: What Was the Apollo Program?

Olvass további érdekes híreket nálunk