Szomorú Október – Meghalt Vekerdy Tamás

Október 9-e egy szomorú nap a magyar pszichológia és neveléstudomány naptárában, mert ezen a napon, 84 éves korában hunyt el Vekerdy Tamás mindannyiunk kedvenc gyerekpszichológusa és írója.

Ezen szomorú alkalomból, büszkén emlékezünk mi is a Tanár Úrra, az egyik leghíresebb magyar gyerekpszichológusra, akinek gondolatait, elveit többszázezren követték, köztük mi is.

1935. szeptember 21-én született Budapesten. Életútja elég kanyargós volt, mielőtt meglelte önmagát a gyerekpszichológiában.
Joghallgató volt, dolgozott házitanítóként és volt statiszta is.

Egyik interjújában így emlékszik ezekre az időszakokra:

„Amikor megkérdezték, hogy mi akarok lenni, azt mondtam, hogy világcsavargó. De az apám nagyon kért, hogy legalább egy egyetemet végezzek el, így jött a jog. Apám ügyvéd volt, és a tisztelőin keresztül nyomtak be, mert először osztályidegenként nem akartak felvenni. Amikor végeztem, elhelyezett apám egy ügyvédi munkaközösségben Budapesten. Behívtak, hogy bemutatkozzak a főnöknek, de ez nem történt meg, mert felugrottam és elszaladtam.
Többször nem csináltam ilyet az életemben, de nem is lettem jogász. Írni akartam helyette, és kerestem olyan állást, ami mellett írni tudok napközben, így kerültem a Nemzeti Színházba statisztálni, mert nem tudtam, hogy a statisztának is be kell mennie délelőtt próbálni. Aztán házitanító lettem. Az egyik tanítványomnak nagy akváriuma volt, és azt játszottuk, megfelelő idő alatt egy üvegcsővel ki tud több kishalat kiszippantani. Ezt játszottuk a szülők pénzén, de mély meggyőződésem, hogy a jó korrepetitor ilyen, sokkal jobban ment utána a tanulás.
Aztán a Család és Iskola című laphoz jelentkeztem kézbesítőnek, de tudósítónak vettek fel külsősként. Ott mondták azt, hogy végezzem el a pszichológia szakot.”

Így alakult tehát, hogy belőle lett Magyarország elsőszámú, sőt egy kis elfogultsággal a világ egyik legjobb gyerekpszichológusa.

Markáns véleménye volt a gyereknevelésről és a szülői viselkedésről.
Azt vallotta, hogy egy gyerek akkor lesz kiegyensúlyozott és boldog, ha szülei is azok, vagyis jól érzik magukat a bőrükben és nem görcsölnek azon, hogy megfeleljenek mások elvárásainak.

Sok szülőt mentett fel a bűntudat alól, amikor megfogalmazza, hogy bizony gyereket nevelni nagyon kimerítő, nehéz és felelősségteljes meló, ezért néha le kell passzolni őket, hogy a szülő is kikapcsolódhasson. Vagy ha éppen sírna, azt tegye meg nyugodtan a gyereke előtt, hadd lássa az a gyermek, hogy ő is érző lény és vannak neki is rosszabb napjai.

Negatív véleményét a mai közoktatási rendszerről sem rejtette véka alá. Kiemelt támogatója volt az alternatív oktatási/pedagógiai módszereknek.
A hazai Waldorf-iskolák valamint az iskola tanárképzésének létrehozásában és megszervezésében is részt vett.

Véleménye szerint a központi oktatási alaptantervre jelenlegi formájában nem lenne szükség. Persze kellene egy alapvető szabályozás, de azon felül minden oktatási intézmény és tanár helyileg, autonóm módon kellene eldöntse, hogy milyen kompetenciákat és tudást kell átadni a gyermekeknek.
Szerinte, ha hagynánk a tanárokat szabadon dönteni, akkor maguktól is átadnák azt a tucatnyi alapvető kompetenciát és tudást, ami valóban fontos és értékes.

Haláláig rendkívül tevékeny volt. Előadásokat, képzéseket tartott interjúkat adott és az év hátralévő hónapjaiban is számos előadása lett volna, amiket sajnos már nem tud megtartani.

Nemcsak egy kiemelkedő tanító, remek pszichológus hanem egy értékes ember hagyta el világunkat!

Nyugodjon békében Tanár Úr!

Forrás: Meghalt Vekerdy Tamás
Borítókép: Facebook – Dr. Vekerdy Tamás hivatalos oldala

Olvass további érdekes híreket nálunk