Stresszbetegségek, avagy miért fontos odafigyelni a stresszre

A magyar nemzet világhírűen pesszimista. Olyannyira, hogy Philip Zimbardo világhírű pszichológus figyelmét is felkeltette. Talán vannak, akik emlékeznek, hogy 2014-ben nagyszabású projektbe kezdett hazánkban, amelynek azt tűzte ki céljául, hogy  megváltoztatja a magyarok  mentalitását. A program jelenleg is fut Hősök tere program néven. Arra azonban még nem tudjuk a választ, hogy az akció Philip Zimbardo szerint hatásosnak bizonyult-e. 

A pesszimizmus  mellett nagy problémát jelent nem csak hazánkban, hanem világszerte az emberekre nehezedő folyamatos stressz. Az, hogy a sok stressz  teszi   pesszimistává a magyarokat vagy fordítva, a pesszimizmusból adódóan vagyunk  stresszesebbek, ez a tyúk meg a tojás esete, nem tudhatjuk, hogy  melyik  volt előbb. 

Stressz, stressz, stressz….

2001-ben az egészségügyi  világszervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy a stresszre, és annak következményeire magas figyelmet kell fordítani, mivel a következő  évtizedekben a pszichiátriai és pszichológiai megbetegedések lesznek az egészségügy legsúlyosabb problémái. Ez a probléma a nyugati társadalmat sújtja leginkább. Olyan sokat és  gyorsan  változott az  emberek élete az elmúlt évtizedekben a jóléti, nyugati társadalmakban, hogy az ezekhez  való alkalmazkodás sok  nehézséget és  bizonytalanságokat okoz. Gondoljunk  csak arra, hogy a ma 50-60 év közötti emberek teljesen más körülmények között nőttek fel, egy életre  választottak munkát, legalábbis azt  hitték egy életre választanak munkát. Ma pedig a legnagyobb erény a munkaerő piacon, ha valaki  gyorsan tud változni, adaptálódni új helyzetekhez és új  készségeket elsajátítani. A ma 50-60 év közötti személyek még  aktívan dolgoznak, akiknek mindezekkel a kihívásokkal meg kell küzdeniük. De nem csak az idősebb korosztálynak okoz ez fejtörést. A fiatalokat éppúgy érinti a gyors változásokhoz való adaptálódás  nehézségei. 

Nem  meglepő, hogy a felnőttek leginkább a munkahelyi stressznek vannak kitéve.  A stressz  pedig  hatással vannak nem csak a pszichés jóllétre, de az egészségügyi  állapotra is. 

Számos kutatás bizonyítja, hogy a stressz negatív élettani hatásokkal jár. Hiszen a tartós stressz rendkívüli módon igénybe veszi a szervezet szimpatikus idegrendszerét és a hormonrendszert. A munkahelyi stressz káros hatásaira már a korai egészségpszichológiai kutatások 1979-ben felhívták a figyelmet.  A munkahelyi stressz különösen az  érrendszeri megbetegedésekkel, azon belül is a magas vérnyomással és más pszichoszomatikus kórképekkel hozható összefüggésbe. Továbbá  a lelki megbetegedések, mentális egészség romlásával is kapcsolatban áll a stressz.

Ezek a kutatások is arra mutatnak rá, hogy a test és a psziché működése nem elválaszthatók egymástól. Számos  kapcsolat  figyelhető  meg a psziché  és a testi egészség  között. 

Az életminőség  alatt  egy komplex fogalmat  értünk, amely magában foglalja a teljes testi, lelki, és jólétet és pozitív társas kapcsolatokat  is. Az  életminőséget összefüggésbe hozták  a kutatók azzal, hogyan  értékeli a személy a saját  testi egészségét. Azok, akik testi  egészségüket  magasabbra értékelték a mentális jóllétükkel is elégedettebbek voltak. A krónikus betegségben szenvedők életminősége alacsonyabbnak bizonyult, mint a betegség nélkül élőké. Az öt kérdésből álló WHO által megalkotott  kérdőíven a magyar lakosság körében 58,5 pont volt a maximálisan elérhető 100 pontból. A népesség 33%-a legfeljebb 50 pontot ért el, és a lakosság 13%-nál pedig nem haladta meg a 28 pontos küszöbértéket, amely a depressziónak enyhébb fokát jelzi. A férfiak életminősége minden korcsoportban magasabb volt és mindkét nem esetében az életkor előre haladtával csökkent. 

Depresszió és krónikus  betegségek hazánkban 

A magyar lakosság körülbelül 4%-a szenved  klinikai depresszióban, amely közel 350 ezer főt jelent. A KSH 2014-es adataiból kiderült, hogy a magyar lakosság több mint harmada számolt be negatív, depresszív érzésekről a kérdezett időszakban. A kutatásban, a depresszió diagnosztizálására szolgáló kilenc kérdés közül nyolc kérdést vizsgált (pl.: volt-e szomorú hangulata, érzett-e érdektelenséget, örömtelenséget, reménytelenséget, túlzott önbizalomhiányt, önvádat), továbbá kitért a személyek kedélyállapotára is (pl.: voltak-e koncentrálási nehézségei, alvás- vagy evészavara, küzdött-e fáradékonysággal). Válaszokból kiderült, hogy a lakosság többségét, inkább a testi tünetek viselik meg. A megkérdezettek 60%-a panaszkodott, fáradékonyságra, energiavesztettségre, 10%-a panaszkodott valamilyen alvászavarra, és további 15%-a evészavarra, étvágytalanságra vagy falánkságra. Körülbelül az emberek egyharmada érezte magát lehangoltnak vagy szomorúnak, illetve élt meg reménytelenséget. Ezek a tünetek gyakoribbak voltak a nőknél, mint a férfiaknál.

Hazánkban a  KSH 2014-es jelentése szerint a magyar lakosság körében  a a nők 50%-a, a férfiak 40%-a küzd valamilyen krónikus betegséggel, amely legalább 6 hónapja fennáll, vagy előreláthatólag legalább 6 hónapig jelen lesz az érintettek életében. A 18-34 év évesek 19%-a, 35–64 évesek korcsoportjának 46%-a, míg a 65 évesek és náluk idősebbek 80%-a valamilyen krónikus betegséggel él együtt.

Mi  véd meg a stressztől?

Kutatások arra mutatnak rá, hogy a házasságnak és az élettársi kapcsolatnak védő szerepe van a depresszióval szemben. Leginkább a férfiak körében mutatható ki, hogy az egyedülállók kétszer annyira veszélyeztetettek, mint a kapcsolatban élők. Továbbá a jó anyagi helyzet, társas támogatás és a kontroll érzése is segíti a stresszel  való  megküzdést, melyek képesek enyhíteni a nehéz munkakörülmények által okozott stressz szintjén.

A kontroll érzése jelentős tényező. A pszichológia történetében fontos szerepet játszó pszichológus, Seligman elmélete szerint, pont a kontrollvesztés állapota révén alakul ki a depresszió. Ha az egyén megtanulja, hogy  nincs hatása arra, hogy elkerüljön egy negatív eseményt, akkor egy idő után már akkor  sem próbálja meg elkerülni azt, amikor megtehetné, ezt  nevezzük  tanult tehetetlenségnek. 

Mit tehetünk egyéni  szinten?

A fenti adatokból látható, hogy hazánk népessége nem dicsekedhet kiemelkedő testi és  mentális egészségi állapottal. 

Azonban egyéni szinten sokat tehetünk a saját testi  és lelki egészségünkért. Számos olyan stresszcsökkentő tevékenység  van, amelyek bárki számára elérhetők. Ilyen például egy kellemes séta a természetben, olvasás, bármilyen sport legyen az  futás, jóga vagy tánc. Ezeken a tevékenységeken túl elsajátíthatók stresszcsökkentő módszerek, ilyen például az autogén tréning, meditáció  vagy a mindfulness technikák.

A stressz azonban nem csak rossz  lehet. Bizonyára mindenki érzett már kellemes izgatottságot egy utazás  vagy találkozó előtt, ezért is a stressz  felelős, az úgynevezett pozitív stressz, azaz eustressz. 

Sokat tehetünk tehát testi és lelki egészségünkért ha a stresszt igyekszünk feloldani magunkban különböző technikákkal és arra törekszünk, hogy megtöltsük életünket  minél több pozitív stresszt okozó tevékenységgel!

Sárga Noémi pszichológus írása

Elérhetőség:
+3630 591 8139
sarga.noemi.psy@gmail.com
Weboldal