Szülés utáni depresszió – Hogyan segíthet a család?

A szülés utáni depresszió a korábbi évtizedekhez képest egyre szélesebb körben érinti az anyákat. Korunk teljesítményorientált életfelfogása egy ideális anyaságnak való megfelelés kényszerét ébresztette fel. Az anyák élettelen lexikális tudással, kevés gyakorlati tapasztalattal, a közösségi felületek által közvetített ideálokkal vágnak bele az anyaságba, kevés társas és érzelmi támasszal. A szülés utáni depresszió tüneteinek megélése erősíti bizonytalanságukat, alkalmatlanságérzetüket, és bűntudatot kelt bennük. Léteznek azonban megelőzési utak és megküzdési stratégiák, amelyek mentőövet kínálhatnak ebben az időszakban.

Nemcsak a depresszióra hajlamos nők veszélyeztetettek. Közvetlen a szülés után jellemző „baby blues” leggyakoribb esetben a harmadik-negyedik nap környékén jelentkezik, és legfeljebb két hónapon keresztül marad fenn.

A hormonális változásokon túl a frissen anyává váló nő életmódja átalakul. Az alvásmegvonás mellé társuló megnövekedett felelősségérzettel fokozódik a stressz és a kimerültség érzete. Nem segít a vélt vagy valós környezeti nyomás az újszülött csecsemő mellett megélt felhőtlen boldogságra.

A „baby blues” – 3 nappal a szülés után

A „baby blues” érzékennyé és ingerlékennyé tesz. A korábban jelentéktelennek tartott konfliktusos helyzetek érzelmi jelentősége sokszorosára duzzad, és elviselhetetlennek tűnik. Az érzelmi teherbíróképesség csökkenése letargiába és gyakori sírásba dönti az anyát.

A várandósság alatt az anyaságba befektetett felkészülési energia elvesztegetettnek látszik, ha az új helyzetekhez történő alkalmazkodás bizonyos, az anyai kontrollon kívül eső tényezőknél elakad.

Kevés tej miatt a szoptatásban megélt sikertelenség, vagy a nyűgös csecsemő nyugtatásában átélt kudarcélmények az anya tehetetlenségérzését erősíthetik.

Súlyosbító tényező, ha az anya a szomorúságával a környezetétől meg nem értetten egyedül marad. Erőt várnak tőle, hogy akaratával felülemelkedjen nehéz érzelmein, énjét a csecsemő szükségleteinek hátterébe helyezze, és mosolyogva ellássa a gondozási feladatokat. A „baby blues”-t átélő anya is erre vágyik, de hullámzó érzelmei kívül esnek a racionalitáson.

Vannak anyák, akik a legmélyebb pontokon pánikrohamokról, öngyilkossági gondolatokról, a csecsemő babamentő inkubátorban történő elhelyezéséről szóló fantáziákról számolnak be, amelyek később bűntudatot keltenek bennük.

Párkapcsolatokat próbál meg ez az időszak, és nem egy anya fél attól, hogy kontrollvesztett ingerlékenységének válás, szakítás vagy alkoholista társ lesz a következménye.

A szülés utáni depresszió – 3 hónappal a szülés után

A szülés utáni depresszió általában a szülést követő harmadik-negyedik hónapban jelentkezik. Kiemelten veszélyeztetettek a tökéletességre törekvő anyák, akik az anyai teendők ellátása mellett erejük felett igyekeznek nőként, feleségként és háziasszonyként is a maximumon teljesíteni.

Figyelmeztető jelek lehetnek a bűntudat, az önvádlás, az irreális és eltúlzott félelmek. A csecsemő túlóvása, vagy a gondozási feladatok ellátására való képtelenség. A szülés utáni depresszió leginkább a depresszióra korábban is hajlamos anyáknál jelentkezik.

3 hajlamosító tényező a szülés utáni depresszióra

Léteznek az életkörülményekre jellemző egyéni hajlamosító tényezők, amelyeknek ha tudatában van az anya, képessé válhat azok megelőzésével enyhíteni a szenvedéseit.

1. Költözés

A várandósság időszakában természetességgel jelenik meg az anyává váló nőkben a fészekrakó ösztön, amelynek elsődleges célja a környezet előkészítése a baba fogadására. A tisztaság, az otthonosság érzetének megteremtésének elemi ösztöne leginkább a szülést megelőző egy-két hétben jelentkezik.

A szülés körüli időszakban a lakóhelyváltás kiemelten krízist jelenthet, hiszen az anyát megfosztja a csecsemőnek otthont adó fészek megteremtésének lehetőségétől.

Ez növelheti a szülést követően a frusztráltság érzetét, mivel az újszülött gondozása mellett kevesebb energia szabadítható fel a fészekteremtésre.

2. Rendezetlen kapcsolat a saját anyával

Szülés utáni depresszióra való hajlamosító tényező lehet az anya saját édesanyjával való rendezetlen kapcsolata. Az anya feldolgozatlan gyermekkori élményeinek érzelmi intenzitása a szülést követően megnövekedhet.

A saját gyermekkel megélt élmények az anya lelki életének fókuszába állítják saját gyermekkori élményeit, és hiányai, veszteségei növelhetik a depresszív érzelmek megjelenésének kockázatát.

3. A várandósság elengedésének nehézsége

Szintén kiszolgáltatottá válhat a szülés utáni depressziónak az az anya, aki számára a várandósság megélése kiemelt jelentőséggel bírt. Amennyiben a babavárás korábban meg nem élt figyelmet, törődést, gondoskodást jelentett a kismama számára, annak hirtelen elvesztése gyászreakciót válthat ki.

A szülés utáni depresszió megelőzése és a kiút

Szülés utáni depresszió esetén az anya hite megrendül saját anyaságában. Az anya szorongását fokozza, ha az anyai szerepeket próbálgatva a társas környezet részéről félelemmel és aggodalommal teli reakcióval találkozik. A csecsemő érzékenyen, nyugtalanul reagál a szorongásra, amely hátráltathatja a kötődési kapcsolat épülését. Fontos, hogy a környezet visszajelzései ne ezt erősítsék meg.

Pozitív visszajelzésekkel, az erősségek kiemelésével, a csecsemővel való kötődési kapcsolat elősegítésével támogatható az anya hitének visszaépülése az anyaságra való alkalmasságában.

Az anyává válás köré épített irreális ideálok felszámolása és a várakozások valósághoz történő igazítása segítheti a szülés utáni depresszió megelőzését. A szülés és egy új szerep, az anyaság felvétele és megélése krízisállapot. Egy megszokott életszakasz lezárul, annak helyét egy még ismeretlen és idegen életszakasz váltja fel. Az átmenet érzelmi hullámvölgyekkel kísért folyamat, amelyben életmentő jelentősége van a család és a barátok támogatásának.

Az anyává váló nők – a sorstársak társaságának megtalálása könnyíthet az időszak terhein. A támogató anyai közösségek, amelyekben felvállalhatók a legnehezebb érzelmek is, gyógyító hatással bírnak.

A család és a társ előzetes felkészítése az érzelmi hullámvasútra, csökkentheti a kapcsolati feszültségeket.

A pszichológusi segítség pedig további erőforrásokat tárhat fel, amelyek utat építhetnek a szülés utáni depresszióból való felépülés útjának.

Amennyiben a csecsemő ellátását veszélyezteti az anyai depresszió, vagy a tünetek 2 hétnél tovább tartanak, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni segítségért.

Felhasznált szakmai tartalom

Belső N. (2017): Szülés utáni depresszió. Jaffa Kiadó, Budapest.

Vida Á. (2014): Anyapszichológia. Kismamablog Kiadó, Budapest.

Varga Gréta pszichológus írása

Elérhetőség:
+3670 386 1522
vargagretapszichologus@gmail.com
Weboldal