A modern világ minden napunk során számtalan piaci tranzakcióval találkozunk – a reggeli kávétól kezdve a munkahelyre való eljutásig, egészen az esti bevásárlásig. Ezek a mindennapi interakciók egy hatalmas, összetett rendszer részei, amelyet piacnak nevezünk. De vajon mi történik a színfalak mögött? Hogyan alakulnak ki az árak, miért változnak folyamatosan, és miért van az, hogy néha hiány, máskor pedig bőség jellemzi egy-egy termék elérhetőségét?
A piaci mechanizmusok megértése nem csupán közgazdászok privilégiuma. Minden fogyasztó, vállalkozó és döntéshozó számára alapvető fontosságú annak ismerete, hogyan működnek ezek a láthatatlan erők. A kereslet és kínálat dinamikus kölcsönhatása, valamint az ebből eredő gazdasági hatások befolyásolják életszínvonalunkat, karrierünket és mindennapi döntéseinket.
Az alábbi elemzés során mélyrehatóan feltárjuk a piaci működés alapelveit, bemutatjuk a kereslet és kínálat törvényszerűségeit, valamint részletesen megvizsgáljuk azokat a gazdasági hatásokat, amelyek mindannyiunkat érintenek. Gyakorlati példákon keresztül világítjuk meg ezeket a mechanizmusokat, hogy valóban használható tudással gazdagodhass.
A piac fogalma és szerepe a modern gazdaságban
A piac alapvetően egy olyan találkozási pont, ahol az eladók és vevők találkoznak egymással. Azonban ez a definíció messze túlmutat a fizikai térre – manapság a digitális platformok, online áruházak és virtuális kereskedési terek ugyanolyan jelentős szerepet töltenek be.
A piaci rendszer lényege abban rejlik, hogy spontán koordinációt teremt a gazdasági szereplők között. Nem szükséges központi irányítás ahhoz, hogy a termelők pontosan tudják, mit és mennyit kell előállítaniuk – a piaci jelek, elsősorban az árak ezt az információt közvetítik számukra.
A modern gazdaságokban a piacok hierarchikus rendszert alkotnak. Vannak helyi piacok, amelyek egy-egy város vagy régió szükségleteit szolgálják ki, valamint globális piacok, ahol kontinenseken átívelő kereskedelem zajlik. Ez a többszintű struktúra lehetővé teszi a specializációt és a hatékonyság növelését.
Kereslet: a fogyasztói szükségletek mozgatórugója
A kereslet természete és jellemzői
A kereslet nem egyszerűen csak vágyakozás vagy óhaj – sokkal komplexebb jelenségről van szó. Hatékony keresletről akkor beszélhetünk, amikor a fogyasztói igény vásárlóerővel párosul. Egy luxusautó iránti vágy önmagában még nem jelent keresletet, ha nincs mögötte megfelelő fizetőképesség.
A keresletet befolyásoló tényezők széles spektruma létezik. Az ár mellett a jövedelem nagysága, a helyettesítő termékek ára, a kiegészítő termékek költségei, valamint a fogyasztói preferenciák mind-mind hatással vannak a kereslet alakulására.
Különösen érdekes jelenség a szezonális kereslet ingadozása. A fűtési költségek télen magasabbak, mírus nyáron a légkondicionálás és hűtés iránti igény nő meg jelentősen. Ezek a ciklikus változások előre kalkulálhatók és tervezhetők.
Keresleti rugalmasság és típusai
A keresleti rugalmasság azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny a keresett mennyiség az ár változására. Ez a fogalom kulcsfontosságú a vállalatok árképzési stratégiájában és a kormányzati gazdaságpolitikai döntésekben egyaránt.
Rugalmatlan kereslet jellemzi azokat a termékeket, amelyek nélkülözhetetlenek – ilyen például a gyógyszerek vagy az alapvető élelmiszerek esete. Ezek ára jelentősen emelkedhet anélkül, hogy a fogyasztás drasztikusan csökkenne.
Ezzel szemben a rugalmas kereslet luxustermékekre és szórakozásra jellemző. Egy drága étterem árainak emelkedése jelentős vendégcsökkenést eredményezhet, mivel az emberek könnyen találnak helyettesítő alternatívákat.
"A kereslet rugalmassága meghatározza, hogy egy termék ára milyen mértékben befolyásolja annak fogyasztását, és ez alapvetően kihat a piaci egyensúlyra."
A kereslet változásának okai és következményei
Számos külső tényező befolyásolhatja a kereslet alakulását. A demográfiai változások például hosszú távon átformálják a piaci igényeket. Az öregedő társadalmakban nő az egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek iránti kereslet, míg csökken a gyermekipari termékek piaca.
A technológiai fejlődés szintén radikális változásokat hozhat. A streaming szolgáltatások megjelenése gyakorlatilag megszüntette a DVD-k iránti keresletet, míg új piacokat teremtett a digitális szórakoztatás területén.
A társadalmi trendek és értékváltozások ugyancsak meghatározóak. A környezettudatosság növekedése megnövelte a bio és környezetbarát termékek iránti keresletet, még akkor is, ha ezek ára magasabb a hagyományos alternatíváknál.
Kínálat: a termelői döntések és kapacitások
A kínálat alapvető jellemzői
A kínálat a piaci egyenlet másik oldala – azt fejezi ki, hogy a termelők milyen mennyiségű terméket vagy szolgáltatást hajlandók és képesek a piacra vinni különböző árszinteken. A kínálat azonban nem statikus fogalom, hanem dinamikusan változik számos tényező hatására.
A termelési költségek alapvetően meghatározzák a kínálat alakulását. Ha a nyersanyagok ára emelkedik, vagy a munkaerő drágul, a termelők kénytelenek csökkenteni a kínálatot vagy emelni az árakat. Ez különösen jól megfigyelhető az energiaárak változásának hatására.
A technológiai fejlesztések pozitív irányban befolyásolják a kínálatot. Az automatizáció és a hatékonyabb termelési eljárások lehetővé teszik, hogy ugyanannyi erőforrással több terméket állítsanak elő, vagy ugyanannyi terméket alacsonyabb költséggel.
Kínálati rugalmasság és piaci alkalmazkodás
A kínálati rugalmasság azt mutatja meg, hogy a termelők mennyire gyorsan és milyen mértékben tudják változtatni a termelés volumenét az ár változására reagálva. Ez a képesség jelentős mértékben függ a termelési időciklustól és a szükséges beruházásoktól.
A mezőgazdaságban például a kínálat rövid távon rugalmatlan, mivel a vetéstől a betakarításig eltelt idő alatt nem lehet jelentősen változtatni a termelés mennyiségén. Hosszú távon azonban a termelők alkalmazkodni tudnak az árváltozásokhoz.
Az ipari termelésben a rugalmasság nagyban függ a kapacitáskihasználtságtól. Ha a gyárak teljes kapacitással működnek, rövid távon nehéz növelni a kínálatot, míg alacsony kihasználtság esetén viszonylag gyorsan lehet reagálni a megnövekedett keresletre.
"A kínálati rugalmasság meghatározza, hogy mennyire hatékonyan tud egy gazdaság reagálni a változó piaci körülményekre és fogyasztói igényekre."
Termelési tényezők és költségstruktúra
A kínálat alakulását alapvetően befolyásolják a termelési tényezők – munka, tőke, föld és vállalkozói képesség – elérhetősége és költsége. Ezek kombinációja határozza meg, hogy egy adott termelő milyen hatékonysággal tudja előállítani termékét.
A munkaerő költsége és minősége különösen kritikus tényező. A képzett szakmunkások hiánya jelentősen korlátozhatja a kínálatot bizonyos iparágakban, míg a technológiai fejlődés lehetővé teheti a munkaerő-igény csökkentését.
A tőkeintenzív iparágakban a beruházási döntések hosszú távra meghatározzák a kínálati kapacitásokat. Egy új gyár építése vagy korszerűsítése éveket vehet igénybe, de aztán évtizedekig befolyásolja a piaci kínálatot.
Piaci egyensúly: ahol találkozik kereslet és kínálat
Az egyensúlyi ár kialakulása
A piaci egyensúly az a pont, ahol a kereslet és kínálat találkozik – vagyis ahol a fogyasztók által keresett mennyiség megegyezik a termelők által kínált mennyiséggel. Ez az egyensúlyi ár nem fix érték, hanem folyamatosan változik a piaci körülmények függvényében.
Az árképzési mechanizmus automatikus folyamat. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, az árak emelkedni kezdenek, ami egyrészt csökkenti a keresletet, másrészt ösztönzi a termelőket a kínálat növelésére. Fordított esetben az árak csökkenése következik be.
Ez a folyamat azonban nem mindig zajlik le zökkenőmentesen. Vannak olyan piaci tökéletlenségek, amelyek akadályozzák a gyors alkalmazkodást – ilyen például az információhiány, a belépési korlátok vagy a kormányzati szabályozás.
Piaci zavarok és egyensúlytalanság
A piaci egyensúly gyakran megbomlik külső hatások következtében. Kereslet-túlsúly esetén hiány alakul ki, ami áremelkedéshez vezet. Ez különösen jól megfigyelhető volt a COVID-19 járvány alatt, amikor egyes termékek (például kézfertőtlenítők, maszkok) iránti hirtelen megnövekedett kereslet jelentős hiányt és áremelkedést okozott.
A kínálat-túlsúly ellenkező hatást fejt ki – a termékek felhalmozódnak, az árak csökkennek. Ez gyakran előfordul szezonális termékek esetében, amikor a kereslet hirtelen visszaesik.
A piaci szereplők különböző stratégiákkal próbálnak alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. A készletgazdálkodás, a rugalmas termelés és a diverzifikáció mind olyan eszközök, amelyek segíthetnek a piaci ingadozások kezelésében.
"A piaci egyensúly dinamikus folyamat, amely folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez, és ez biztosítja a gazdaság hatékony működését."
Árképzési mechanizmusok különböző piacokon
Tökéletes verseny és árelfogadás
A tökéletes versenyben a piaci szereplők árelfogadók – egyikük sem tudja egyoldalúan befolyásolni az árakat. Ez a helyzet a mezőgazdasági termékek piacára jellemző, ahol sok kis termelő versenyez egymással homogén termékekkel.
Ebben a környezetben az árak tisztán a kereslet és kínálat kölcsönhatásából alakulnak ki. A termelők számára az egyetlen versenyképességi tényező a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése.
A fogyasztók szempontjából ez az ideális helyzet, mivel biztosítja a legalacsonyabb lehetséges árakat és a legnagyobb választékot. Azonban a valóságban a tökéletes verseny ritkán valósul meg teljes mértékben.
Monopolisztikus verseny és termékdifferenciálás
A monopolisztikus versenyben a vállalatok termékdifferenciálással próbálnak versenyelőnyre szert tenni. Minden szereplő egyedi terméket kínál, ami bizonyos mértékű árazási szabadságot biztosít számára.
Ez a modell jellemző például a ruházati iparágra, ahol a márkák, design és minőség alapján differenciálódnak a termékek. A fogyasztók hajlandók magasabb árat fizetni a számukra vonzó tulajdonságokért.
A marketing és a márkaépítés ebben a környezetben kulcsfontosságú szerepet játszik. A vállalatok jelentős összegeket költenek arra, hogy megkülönböztessék magukat a versenytársaktól és lojalitást építsenek ki.
Oligopólium és stratégiai interakciók
Az oligopóliumban néhány nagy szereplő uralja a piacot, ami stratégiai interdependenciához vezet. Minden vállalat döntése figyelembe veszi a versenytársak várható reakcióit.
| Piaci forma | Szereplők száma | Árbefolyásolási képesség | Belépési korlátok |
|---|---|---|---|
| Tökéletes verseny | Nagyon sok | Nincs | Alacsony |
| Monopolisztikus verseny | Sok | Korlátozott | Közepes |
| Oligopólium | Kevés | Jelentős | Magas |
| Monopol | Egy | Teljes | Nagyon magas |
Az autóipar, telekommunikáció és légitársaságok tipikus oligopol piacok. Itt az árak gyakran implicit koordináció eredményeként alakulnak ki, anélkül hogy a vállalatok nyíltan egyeztetnének egymással.
Az innováció és a technológiai fejlesztés különösen fontos ezekben az iparágakban, mivel jelentős versenyelőnyt biztosíthat. A befektetések megtérülése azonban bizonytalanabb, mivel a versenytársak gyorsan lemásolhatják az újításokat.
Külső tényezők hatása a piaci működésre
Kormányzati beavatkozások és szabályozás
A kormányok számos módon befolyásolhatják a piaci működést. Az árplafon bevezetése megakadályozza, hogy bizonyos termékek ára egy meghatározott szint fölé emelkedjen. Ez látszólag előnyös a fogyasztók számára, azonban gyakran hiányhoz vezet, mivel csökken a termelők ösztönzése.
Az árgarancia vagy minimálár ezzel ellentétes hatást fejt ki – biztosítja, hogy a termelők egy bizonyos árnál kevesebbet ne kapjanak termékükért. Ez különösen a mezőgazdaságban gyakori, ahol a jövedelemstabilitás fontos szempont.
Az adók és támogatások szintén jelentős hatást gyakorolnak a piacokra. A környezetszennyező termékekre kivetett adók csökkentik azok keresletét, míg a megújuló energia támogatása ösztönzi annak fejlesztését és használatát.
Nemzetközi kereskedelem és globalizáció
A globalizáció alapvetően megváltoztatta a piaci dinamikákat. A komparatív előnyök elve szerint az országok azokra a termékekre specializálódnak, amelyeket viszonylag hatékonyan tudnak előállítani.
Ez a specializáció növeli a gazdasági hatékonyságot, de egyúttal függőségeket is teremt. A COVID-19 járvány rávilágított arra, hogy a globális ellátási láncok megszakadása komoly problémákat okozhat.
A nemzetközi kereskedelem árhatásai is jelentősek. Az import verseny csökkentheti a hazai árakat, míg az export lehetőségek növelhetik azokat. A kereskedelmi háborúk és vámok pedig torzíthatják ezeket a természetes árfolyamokat.
"A globalizáció összekapcsolta a világ piacait, ami nagyobb hatékonyságot, de egyúttal nagyobb kockázatokat is jelent a helyi gazdaságok számára."
Technológiai változások és digitalizáció
A digitális forradalom gyökeresen átalakította sok iparág működését. Az e-kereskedelem megjelenése lehetővé tette, hogy a fogyasztók világszerte hozzáférjenek termékekhez és szolgáltatásokhoz, ami fokozta a versenyt.
A mesterséges intelligencia és az automatizáció csökkenti a termelési költségeket, de egyúttal munkahelyek megszűnéséhez is vezet. Ez új kihívásokat teremt a gazdaságpolitika számára.
A digitális platformok létrehozták az úgynevezett kétoldalú piacokat, ahol a platform összekapcsolja a különböző felhasználói csoportokat. Ilyen például az Uber, amely összekapcsolja az utasokat és a sofőröket, vagy az Amazon, amely összeköti a vásárlókat és az eladókat.
Piaci kudarcok és beavatkozás szükségessége
Externáliák és társadalmi költségek
Az externáliák olyan hatások, amelyeket a piaci tranzakciók résztvevői nem vesznek figyelembe döntéseik során. A negatív externáliák tipikus példája a környezetszennyezés, ahol a termelő nem fizeti meg a társadalom által viselt környezeti károkat.
A pozitív externáliák esetében a társadalmi haszon meghaladja a magánhasznot. Az oktatás és a kutatás-fejlesztés ilyen területek, ahol a társadalom egésze profitál az egyéni beruházásokból.
Ezekben az esetekben a piaci megoldás nem vezet optimális eredményre, ezért kormányzati beavatkozásra van szükség. Ez történhet adók, támogatások vagy közvetlen szabályozás formájában.
Közjavak és természetes monopóliumok
A közjavak olyan termékek és szolgáltatások, amelyeket egyszerre több ember is használhat anélkül, hogy csökkenne azok értéke mások számára. Ilyen például a közvilágítás vagy a nemzeti védelem.
Ezeket a javakat a magánpiac általában nem állítja elő megfelelő mennyiségben, mivel nehéz kizárni azokat, akik nem fizetnek értük. Ezért ezek jellemzően állami feladatok.
A természetes monopóliumok olyan iparágakban alakulnak ki, ahol a fix költségek olyan magasak, hogy csak egy szereplő tudja hatékonyan kiszolgálni a piacot. Ilyenek a közművek vagy a vasúthálózatok.
| Externália típusa | Példa | Piaci hatás | Beavatkozási eszköz |
|---|---|---|---|
| Negatív | Légszennyezés | Túltermelés | Szennyezési adó |
| Pozitív | Oktatás | Alultermelés | Állami támogatás |
| Hálózati | Telefon | Növekvő hozadék | Szabályozás |
| Információs | Gyógyszer-fejlesztés | Alulberuházás | Szabadalom |
Információs aszimmetria és piaci hatékonyság
Az információs aszimmetria akkor alakul ki, amikor a piaci szereplők nem rendelkeznek ugyanazzal az információval. Ez különösen problematikus olyan piacokon, ahol a termék minősége nehezen megítélhető vásárlás előtt.
A használt autók piaca klasszikus példa erre. Az eladók többet tudnak az autó állapotáról, mint a vevők, ami ahhoz vezethet, hogy csak a rossz minőségű autók kerülnek piacra – ezt hívják negatív szelekciós problémának.
A biztosítási piacon a morális kockázat jelensége figyelhető meg, amikor a biztosítottak kevésbé vigyáznak értékeikre, mert tudják, hogy a kárt a biztosító téríti meg.
"Az információs aszimmetria olyan piaci kudarcokhoz vezethet, ahol a rossz minőségű termékek kiszorítják a jó minőségűeket, ezért szükség van szabályozásra és minőségbiztosításra."
Gazdasági ciklusok és piaci ingadozások
Konjunkturális változások hatása
A gazdasági ciklusok természetes velejárói a piaci gazdaságoknak. A fellendülés időszakában nő a kereslet, emelkednek az árak és bővül a termelés. Ezzel szemben a recesszió során csökken a kereslet, defláció léphet fel és nő a munkanélküliség.
Ezek a ciklikus változások eltérően érintik a különböző iparágakat. A luxustermékek piacai jobban ingadoznak, míg az alapvető szükségleti cikkek kereslete stabilabb marad.
A vállalatok különböző stratégiákkal készülnek fel a ciklikus változásokra. A anticiklikus beruházások során a recesszió idején fejlesztenek, hogy a fellendülés kezdetén versenyképesebbek legyenek.
Spekuláció és buborékok
A spekuláció természetes része a piacok működésének, de túlzott mértékben piaci buborékok kialakulásához vezethet. A spekulánsok akkor vásárolnak, amikor azt várják, hogy az árak emelkedni fognak, és akkor adnak el, amikor csökkenésre számítanak.
A buborékok kialakulása során az árak elszakadnak a fundamentális értékektől. Ez történt például a 2000-es évek elején a technológiai részvényekkel vagy a 2008-as ingatlanválság előtt az ingatlanpiacokon.
A buborékok szétpukkanása általában gazdasági válsághoz vezet, mivel a túlértékelt eszközök hirtelen értékvesztése széles körű veszteségeket okoz.
Infláció és defláció piaci hatásai
Az infláció az általános árszínvonal emelkedését jelenti. Mérsékelt infláció ösztönözheti a gazdasági növekedést, mivel a fogyasztók és vállalatok előre vásárolnak a várható áremelkedések miatt.
A hiperinfláció azonban romboló hatású – teljesen felborítja a piaci mechanizmusokat és lehetetlenné teszi a hosszú távú tervezést. A pénz elveszti értékmérő funkcióját, és a cserekereskedelemhez való visszatérés is előfordulhat.
A defláció látszólag előnyös a fogyasztók számára, de valójában gazdasági stagnáláshoz vezethet. Ha az emberek azt várják, hogy az árak tovább csökkennek, elhalasztják vásárlásaikat, ami további keresletcsökkenést okoz.
"A gazdasági ciklusok és árszínvonal-változások természetes velejárói a piaci gazdaságnak, de szélsőséges formáik komoly társadalmi és gazdasági károkat okozhatnak."
Jövőbeli trendek és kihívások
Digitalizáció és platformgazdaság
A digitális platformok térnyerése alapvetően változtatja meg a hagyományos piaci struktúrákat. Az Uber-modell számos iparágban megjelent – a szállítástól a szállodaiparig, az étterem-szolgáltatásoktól a pénzügyi szolgáltatásokig.
Ezek a platformok gyakran hálózati hatásokat mutatnak – minél több felhasználójuk van, annál értékesebbé válnak. Ez természetes monopóliumok kialakulásához vezethet, ami új szabályozási kihívásokat teremt.
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lehetővé teszi a személyre szabott árképzést, ahol minden fogyasztó különböző árat fizet ugyanazért a termékért vagy szolgáltatásért a fizetőképessége és preferenciái alapján.
Fenntarthatóság és zöld gazdaság
A környezeti tudatosság növekedése új piacokat teremt a zöld technológiáknak és fenntartható termékeknek. A megújuló energia szektora példátlan növekedést mutat, miközben a fosszilis tüzelőanyagok piaca fokozatosan zsugorodik.
A körforgásos gazdaság koncepciója megváltoztatja a hagyományos termelési és fogyasztási modelleket. A termékek újrahasznosítása, megosztása és hosszabb élettartamra tervezése új üzleti modelleket hoz létre.
A szén-dioxid kvóták és környezeti adók internalizálják a környezeti költségeket, ami megváltoztatja a relatív árakat és ösztönzi a tisztább technológiák fejlesztését.
🌱 Fenntartható termelési módszerek térnyerése
💡 Energiahatékony technológiák fejlesztése
♻️ Újrahasznosítási iparágak bővülése
🚗 Elektromos járművek piacának robbanásszerű növekedése
🏠 Zöld építészet és energiahatékony épületek
Demográfiai változások és új fogyasztói szokások
Az öregedő társadalom jelentős változásokat hoz a piaci struktúrákban. Nő az egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek és idősbarát termékek iránti kereslet, míg csökken a gyermekipari termékek piaca.
A millenniumi generáció és a Z generáció eltérő fogyasztási szokásai új trendeket teremtenek. Kevésbé tulajdonlás-orientáltak, inkább a szolgáltatások és élmények felé fordulnak. Ez a sharing economy térnyeréséhez vezet.
A távmunka elterjedése megváltoztatja az irodapiaci keresletet és a lakóhely-választási preferenciákat. A városközpontok helyett a külvárosok és kisebb települések válnak vonzóbbá.
"A demográfiai és technológiai változások olyan új piaci lehetőségeket teremtenek, amelyek átformálják a hagyományos gazdasági struktúrákat és új üzleti modelleket hoznak létre."
Gyakran ismételt kérdések a piaci működésről
Mi a különbség a kereslet és a keresett mennyiség között?
A kereslet egy teljes függvényt jelent, amely megmutatja, hogy különböző árakon milyen mennyiségeket hajlandók vásárolni a fogyasztók. A keresett mennyiség ezzel szemben egy konkrét pont ezen a görbén – egy adott áron keresett konkrét mennyiség.
Miért nem mindig alakul ki automatikusan a piaci egyensúly?
A piaci egyensúly kialakulását számos tényező akadályozhatja: információhiány, belépési korlátok, kormányzati beavatkozások, vagy a piaci szereplők alkalmazkodásához szükséges idő. Ezért a valóságban gyakran egyensúlytalanságokat figyelhetünk meg.
Hogyan befolyásolják a helyettesítő termékek a keresletet?
Ha egy termék helyettesítőjének ára csökken, akkor az eredeti termék iránti kereslet csökken, mivel a fogyasztók átváltanak a most olcsóbb alternatívára. Fordítva, ha a helyettesítő termék drágul, nő az eredeti termék kereslete.
Mit jelent a kínálati rugalmasság a gyakorlatban?
A kínálati rugalmasság azt mutatja, hogy mennyire gyorsan és milyen mértékben tudják a termelők változtatni a kínált mennyiséget az ár változására reagálva. Rövid távon általában rugalmatlanabb a kínálat, hosszú távon rugalmasabb.
Miért szükséges kormányzati beavatkozás bizonyos piacokon?
A kormányzati beavatkozás akkor indokolt, amikor a szabad piac nem vezet társadalmilag optimális eredményre. Ez történhet externáliák, közjavak, természetes monopóliumok vagy információs aszimmetria esetén.
Hogyan hatnak a gazdasági ciklusok a különböző piacokra?
A gazdasági ciklusok eltérően érintik az egyes piacokat. A luxustermékek és tartós fogyasztási cikkek piacai jobban ingadoznak, míg az alapvető szükségleti cikkek kereslete stabilabb marad a ciklusok során.
