Amikor megvettem az első Monsterámat, pontosan azt vártam tőle, amit a lakberendezési fotókon láttam: hatalmas, lyukacsos, mélyen szeldelt leveleket.
Ehhez képest újra és újra kisebb, szinte teljesen ép leveleket hozott.
Egészségesnek tűnt, növekedett is, mégsem lett belőle az a látványos növény, amire számítottam.
Sokáig azt gondoltam, egyszerűen túl fiatal.
A hely volt szép, csak éppen a Monsterának nem
A növény egy sötétebb nappalisarokban állt, ahol lakberendezési szempontból tökéletesen mutatott.
A Kertikék Monsteráról szóló útmutatója azonban ráirányította a figyelmemet arra, hogy a látványosan tagolt levelek kialakulásában az életkor mellett a megfelelő fény és a növény fejlődési körülményei is fontosak.
Átköltöztettem egy sokkal világosabb helyre.
Nem érte erős déli napsütés, de egész nap rengeteg szórt fényt kapott.
A különbség néhány új levél után már jól látható volt.
A támaszték is sokat változtatott rajta
A Monstera természetes környezetében más növényekre kapaszkodva tör felfelé. Amíg az enyém egyszerűen szétterült a szobában, egyre hosszabb és rendezetlenebb hajtásokat hozott.
Kapott egy stabil támasztékot.
Ahogy elkezdtem felfelé vezetni, az egész megjelenése megváltozott. Kompaktabb lett, és az új levelek is egyre karakteresebbekké váltak.
Az öntözésnél sem a mennyiség volt a megoldás
Korábban hajlamos voltam minden sárguló levélre egy kis extra vízzel reagálni.
Ma már előbb belenyúlok a földbe.
Ha a felső réteg még nedves, nem öntözöm meg. Ugyanakkor azt sem hagyom rendszeresen hosszú időre teljesen kiszáradni.
Nálam a Monstera akkor változott meg igazán, amikor három dolgot kapott: több fényt, megfelelő támasztékot és kiszámíthatóbb öntözést.
Nem lett egyik napról a másikra óriási növény, de azóta minden új levele izgalmasabb az előzőnél.
